Országprofil

A terület meghaladja a 112 000 négyzetkilométert. Nyugat-Afrika dél-középső részén található, keleten Nigéria, északnyugaton és északkeleten Burkina Faso és Niger, nyugaton Togo és délen az Atlanti-óceán található. A partvonal 125 kilométer hosszú. Az egész terület északról délre hosszú és keskeny, délen keskeny és északon széles. A déli part egy körülbelül 100 kilométer széles síkság. A középső rész hullámzó fennsík, amelynek magassága 200-400 méter. Az északnyugati Atacola-hegy 641 méterrel a tengerszint felett van, ami az ország legmagasabb pontja. A Weimei folyó az ország legnagyobb folyója. A parti síkság trópusi esőerdő éghajlatú, a középső és északi régiókban pedig trópusi gyep éghajlat jellemzi magas hőmérsékletet és esőt.

A Portonovo lakossága közel 6,6 millió (2002). Több mint 60 törzs létezik. Főleg Fangból, Jorubából, Aja-ból, Balibából, Pallból és Sumbából. A hivatalos nyelv a francia. Az ország egész területén széles körben beszélt nyelvek a Fang, a joruba és a Paliba. A lakók 65% -a hisz a hagyományos vallásokban, 15% az iszlámban és körülbelül 20% a kereszténységben.

Nemzeti zászló

& nbsp; & nbsp; & nbsp; A Benini nemzeti zászló téglalap alakú, hossza és szélessége körülbelül 3: 2. A zászló lapjának bal oldala zöld függőleges téglalap, a jobb oldala pedig két párhuzamos és egyenlő vízszintes téglalap, felső sárga és alsó piros. A zöld a jólétet jelképezi, a sárga a földet, a piros pedig a napot. A zöld, a sárga és a piros szintén pánafrikai színek.

Benin az egyik legkevésbé fejlett ország, amelyet az Egyesült Nemzetek Szervezete hirdetett meg. A gazdaság elmaradott és az ipari alapok gyengék A mezőgazdaság és az újrakivitel-kereskedelem a nemzetgazdaság két pillére. Szegény erőforrások. Az ásványi lelőhelyek főleg olajat, földgázt, vasércet, foszfátot, márványt és aranyat tartalmaznak. A földgázkészlet 91 milliárd köbméter. A vasérckészletek körülbelül 506 millió tonna. A halászati ​​erőforrások gazdagok, és körülbelül 257 tengeri halfaj létezik. Az erdőterület 3 millió hektár, ami az ország földterületének 26,6% -át teszi ki. Az ipari bázis gyenge, a berendezések elavultak, a termelési kapacitás alacsony. Főként az élelmiszer-feldolgozóipar, a textilipar és az építőanyagipar. 8,3 millió hektár szántóterület van, a tényleges megművelt terület kevesebb, mint 17%. A vidéki népesség az országos népesség 80% -át teszi ki. Az étel alapvetően önellátó. A fő étkezési növények a manióka, a jam, a kukorica, a köles stb., A késztermékek a pamut, kesudió, pálma, kávé stb. A turizmus új iparág Beninben, és a kormány turisztikai beruházásai egyre növekszenek. A fő turisztikai látványosságok: Gangweier vízi falu, Vida ősi város, Vida Történeti Múzeum, Abome ősi fővárosa, Vadaspark, Evie Turisztikai Park, strandok stb.

Fő városok

Portonovo: Benin fővárosaként a Benini Nemzetgyűlés székhelye is. Benin nagy múltra tekint vissza, Portonovo pedig az ország egyik legrégebbi városa, és továbbra is nagyon erős stílusban őrzi az ókori afrikai városokat. Külső kikötője, Cotonou, 35 kilométerre fekszik Portonovótól, és Benin központi kormányának székhelye. Portonovo kulturális főváros, amely a Guineai-öbölrel határos és a Benquin déli parti lagúna, a Nuoqui-tó északkeleti partján található.

A Portonovo éves átlaghőmérséklete 26-27 ° C, az éves csapadékmennyiség ezen a területen körülbelül 1000 mm, elsősorban a trópusi óceán légtömegének köszönhető, amelyet a délnyugati monszun nagy mennyiségű csapadékkal kísér. A fővárosi területen eső 8 hónapos esős évszak miatt az olajpálmaerdők itt rendkívül sűrűek, hektáronként átlagosan 430-550 fa és legfeljebb 1000 fa található. Az égből lefelé nézve zöld tengernek tűnik. Az olajpálma az ország fontos gazdagsága, és a sűrű olajpálmaerdők Portonovónak "olajpálma-város" hírnevét adták.

Portonovóban ókori afrikai paloták, gyarmati épületek és portugál székesegyházak találhatók. A Benini Köztársaság elnöki palotája Portonovóban található. A városnak 8 fő sugárútja van, a leghosszabb a külső sugárút, amely körülveszi a keleti, nyugati és északi oldalakat, majd a Lakeside Avenue, a 6. számú Avenue, a Victor Barlow Avenue, a Mericionu út, stb. Ezen kívül vannak kulturális létesítmények és intézmények, például terek, stadionok, iskolák és több koncentrált lakóövezet.

Benin mindig is kulturálisan fejlett ország volt Nyugat-Afrikában. Portonovo továbbra is őrzött néhány ősi épületet, mint például a Néprajzi Múzeum, a Folklór Múzeum, a Nemzeti Könyvtár és a Nemzeti Levéltár. A városban és környékén előállított kézműves termékek, például bronzok, fafaragások, csontfaragások, szövések és más egyedi stílusok jól ismertek itthon és külföldön is.

A Portonovónak országszerte nagyobb városokba vezetnek az utai. Ezek az utak Cotonou-on keresztül nyugatra, Togo fővárosáig, Loméig, keletre pedig Nigéria fővárosáig, Lagosig, északra vezetnek. Nigerbe, illetve Burkina Fasoba. Portonovót és Cotonou-t nemcsak közúton köti össze, hanem egy vasúti szakasz is. A Portonovóban és környékén lévő anyagokat általában a főváros, Cotonou külső kikötőjéből szállítják át.

Szórakoztató tény:

Benin északi részének története a 16. század előtt még ismeretlen. Igen, ez az ország először 1500-ban került kapcsolatba az európaiakkal. Ekkor néhány európaiak megérkeztek Vader Citybe. Ezt követően kapcsolatot alakítottak ki a Dahomey Királysággal. Felismerve az európaiakkal folytatott kereskedelem fontosságát, a királyság királya minden erejével megpróbálta meghosszabbítani a határt dél felé, hogy átmenjen a tengerbe, amely 1727-ben, az örököse idején valósult meg. Abban az időben az európaiak ruhát, alkoholt, szerszámokat és fegyvereket cseréltek rabszolgákra Dahomey nyugati és északi régióiban. A 18. század közepén a keleti régióból származó joruba uralta Dahomeyt, és 100 év közvélemény-adó fizetésére kényszerítette a Dahomey Királyságot. A 19. század közepén Dahomey megszabadult a joruba uralomtól, és hivatalos kapcsolatokat létesített Franciaországgal, és a két ország barátságos kereskedelmi szerződést írt alá.