Pakisztán Alapinformációk
| Helyi idő | A te időd |
|---|---|
|
|
|
| Helyi időzóna | Időzóna különbség |
| UTC/GMT +5 óra |
| szélességi kör / hosszúság |
|---|
| 30°26'30"N / 69°21'35"E |
| iso kódolás |
| PK / PAK |
| valuta |
| rúpia (PKR) |
| Nyelv |
| Punjabi 48% Sindhi 12% Saraiki (a Punjabi variant) 10% Pashto (alternate name Pashtu) 8% Urdu (official) 8% Balochi 3% Hindko 2% Brahui 1% English (official; lingua franca of Pakistani elite and most government ministries) Burushaski and other |
| elektromosság |
 C típusú európai 2 tűs D típusú régi brit dugó |
| Nemzeti zászló |
|---|
 |
| főváros |
| Iszlámábád |
| bankok listája |
| Pakisztán bankok listája |
| népesség |
| 184,404,791 |
| terület |
| 803,940 KM2 |
| GDP (USD) |
| 236,500,000,000 |
| telefon |
| 5,803,000 |
| Mobiltelefon |
| 125,000,000 |
| Internet gazdagépek száma |
| 365,813 |
| Internet-felhasználók száma |
| 20,431,000 |
Pakisztán bevezetés
|
Pakisztán Ázsia északnyugati részén található, és fontos stratégiai pozíciója van, mint fő közlekedési kapcsolat Európa, Ázsia és Afrika között. Északon Libanon, keleten Szíria és Jordánia, délnyugaton Egyiptomban a Sínai-félsziget határolja. A déli csücske az Akaba-öböl és nyugaton a Földközi-tenger. A partvonal 198 kilométer hosszú. Nyugat a mediterrán tengerparti síkság, a déli fennsík viszonylag sík, keleten a Jordán-völgy, a Holt-tenger mélyedése és az Arab-völgy, a közepén pedig a Galileai, a Szamari-hegység és a Judi-hegység fut át. Szubtrópusi mediterrán éghajlatú, meleg és száraz nyarakkal, meleg és párás télekkel. Pakisztán, a Pakisztáni Iszlám Köztársaság teljes neve, területe 796 000 négyzetkilométer. A dél-ázsiai szubkontinens északnyugati részén található, déli oldalán az Arab-tenger határolja, keleten, északon és nyugaton szomszédos India, Kína, Afganisztán és Irán. A partvonal 980 kilométer hosszú. Az ország négy tartományra, tíz szövetségi úton kezelt törzsi területre és Iszlámábád szövetségi fővárosra oszlik. Minden tartomány alatt vannak külön körzetek, megyék, községek és falusi egyesületek. A "pakisztán" perzsa szóból származik, jelentése "Szentföld" vagy "Halal Ország". Pakisztánnak nagy múltja van. Már 5000 évvel ezelőtt itt tenyésztették a csodálatos indusi civilizációt. Történelmileg Pakisztán és India eredetileg egy ország volt, de később brit gyarmatokká váltak. Ugyanezen év augusztus 14-én Pakisztán kinyilvánította függetlenségét. 1956. március 23-án hivatalosan megalakult a Pakisztáni Iszlám Köztársaság. Nemzeti zászló: Téglalap alakú, a hossz és szélesség aránya 3: 2. Bal oldalon egy fehér függőleges téglalap található, amelynek szélessége a teljes zászlófelület 1/4-e, jobbra pedig egy sötétzöld téglalap, fehér, ötágú csillaggal és középen fehér félholdval. A fehér a békét jelképezi, és a hinduizmus, a buddhizmus, a kereszténység és az ország más etnikai kisebbségeinek lakóit képviseli, a zöld a jólétet és az iszlámot is jelképezi. Az újhold a haladást, az ötágú csillag pedig a fényt, az újhold és az ötágú csillag az iszlámba vetett hitet is jelképezi. Pakisztán népessége nagy, körülbelül 149 millió (2004). Pakisztán egy többnemzetiségű iszlám ország, amely Punjabból (63%), Sindhből (18%), Patanból (11%) és Baluchistanból (4%) áll. Lakosainak több mint 95% -a hisz az iszlámban Egyház (államvallás), kevesen hisznek a kereszténységben, a hinduizmusban és a szikhizmusban. Az urdu a nemzeti nyelv, az angol pedig a hivatalos nyelv. A fő nemzeti nyelvek a pandzsábi, a szindhi, a pastu és a baluchi. Pakisztán fejlődő ország, amelynek gazdaságában a mezőgazdaság dominál. A gabona alapvetően önellátó, és rizst és gyapotot is exportálnak. A síkságon és a mélyedésekben rengeteg banán, narancs, mangó, guava és különféle dinnye, a hegyekben pedig őszibarack, szőlő és datolyaszilva található. A fő ásványi készletek közé tartozik a földgáz, olaj, szén, vas, réz, bauxit stb., Valamint nagy mennyiségű krómérc, márvány és drágakövek. |