Dzsibuti Alapinformációk
Helyi idő | A te időd |
---|---|
|
|
Helyi időzóna | Időzóna különbség |
UTC/GMT +3 óra |
szélességi kör / hosszúság |
---|
11°48'30 / 42°35'42 |
iso kódolás |
DJ / DJI |
valuta |
Franc (DJF) |
Nyelv |
French (official) Arabic (official) Somali Afar |
elektromosság |
C típusú európai 2 tűs |
Nemzeti zászló |
---|
főváros |
Dzsibuti |
bankok listája |
Dzsibuti bankok listája |
népesség |
740,528 |
terület |
23,000 KM2 |
GDP (USD) |
1,459,000,000 |
telefon |
18,000 |
Mobiltelefon |
209,000 |
Internet gazdagépek száma |
215 |
Internet-felhasználók száma |
25,900 |
Dzsibuti bevezetés
Dzsibuti területe 23 200 négyzetkilométer. Az északkelet-afrikai Aden-öböl nyugati partján, délen szomszédos Szomáliával, északon, nyugaton és délnyugaton Etiópiával határos. A terület területe összetett. A legtöbb terület alacsony magasságú vulkáni fennsík. A sivatagok és a vulkánok az ország területének 90% -át teszik ki, közöttük alacsonyan fekvő síkságok és tavak találhatók. A területen nincsenek fix folyók, csak szezonális patakok vannak. Főleg a trópusi sivatagi éghajlathoz tartozik, a szárazföld egész évben közel áll a trópusi gyep éghajlatához. Áttekintés Dzsibuti, a Dzsibuti Köztársaság teljes neve, az Aden-öböl nyugati partján, Afrika északkeleti részén található. Szomália szomszédos déli, Etiópia pedig észak, nyugat és délnyugat határos. A terület területe összetett. A legtöbb terület alacsony magasságú vulkáni fennsík. A sivatagok és a vulkánok az ország területének 90% -át teszik ki, közöttük alacsonyan fekvő síkságok és tavak találhatók. A déli területek többnyire fennsík-hegyek, általában 500-800 méterrel a tengerszint felett. A kelet-afrikai Nagy Rift-völgy áthalad a középső részén, és a hasadékzóna északi végén található Assal-tó 153 méterrel a tengerszint alatt van, ami Afrika legalacsonyabb pontja. Az északi Moussa Ali-hegy 2020 méterrel a tengerszint felett van, amely az ország legmagasabb pontja. A területen nincsenek fix folyók, csak szezonális patakok vannak. Főleg a trópusi sivatagi éghajlathoz tartozik, a szárazföld egész évben közel áll a trópusi gyep éghajlatához. A lakosság száma 793 000 (az ENSZ Népesedési Alapjának becslése szerint 2005-ben). Főleg Isa és Afar vannak. Az issa népcsoport az ország lakosságának 50% -át teszi ki, és szomáliai nyelven beszél; az afar népcsoport mintegy 40% -át képviseli és afár nyelven beszél. Van néhány arab és európa is. A hivatalos nyelvek a francia és az arab, a fő nemzeti nyelvek pedig afar és szomáliai. Az iszlám az államvallás, a lakók 94% -a muszlim (szunnita), a többi pedig keresztény. Dzsibuti (Dzsibuti) fővárosának lakossága megközelítőleg 624 000 fő (becslések szerint 2005-ben). Az átlagos hőmérséklet a meleg évszakban 31–41 ℃, a hűvös szezonban pedig 23–29 ℃. Mielőtt a gyarmatosítók betörtek volna, a területet több szétszórt szultán irányította. Az 1850-es évektől Franciaország kezdett betörni. 1888-ban az egész területet elfoglalta. Francia Szomália 1896-ban jött létre. 1946-ban az egyik francia tengerentúli terület volt, és közvetlenül a francia kormányzó irányította. 1967-ben "tényleges autonómia" státuszt kapott. 1977. június 27-én kikiáltották a függetlenséget, és megalakult a Köztársaság. Nemzeti zászló: vízszintes téglalap, amelynek hossza és szélessége körülbelül 9: 5. A zászlórúd oldalán fehér egyenlő oldalú háromszög található, amelynek oldalhossza megegyezik a zászló szélességével; jobb oldala két egyenlő derékszögű trapéz, a felső része égkék, az alsó része zöld. A fehér háromszög közepén piros, ötágú csillag található. Az égkék az óceánt és az eget, a zöld a földet és a reményt, a fehér a békét, a piros ötágú csillag pedig az emberek reményének és harcának irányát jelöli. A teljes nemzeti zászló központi gondolata az "egység, egyenlőség, béke". Dzsibuti az egyik legkevésbé fejlett ország a világon. A természeti erőforrások gyengék, az ipari és mezőgazdasági alapok gyengék: a mezőgazdasági és ipari termékek több mint 95% -a importra, a fejlesztési alapok több mint 80% -a pedig külföldi segélyekre támaszkodik. A közlekedés, a kereskedelem és a szolgáltató ipar (főként a kikötői szolgáltatások) uralja a gazdaságot. |