Dzsibuti ország kód +253

Hogyan tárcsázzon Dzsibuti

00

253

--

-----

IDDország kód Város kódjatelefonszám

Dzsibuti Alapinformációk

Helyi idő A te időd


Helyi időzóna Időzóna különbség
UTC/GMT +3 óra

szélességi kör / hosszúság
11°48'30 / 42°35'42
iso kódolás
DJ / DJI
valuta
Franc (DJF)
Nyelv
French (official)
Arabic (official)
Somali
Afar
elektromosság
C típusú európai 2 tűs C típusú európai 2 tűs

Nemzeti zászló
DzsibutiNemzeti zászló
főváros
Dzsibuti
bankok listája
Dzsibuti bankok listája
népesség
740,528
terület
23,000 KM2
GDP (USD)
1,459,000,000
telefon
18,000
Mobiltelefon
209,000
Internet gazdagépek száma
215
Internet-felhasználók száma
25,900

Dzsibuti bevezetés

Dzsibuti területe 23 200 négyzetkilométer. Az északkelet-afrikai Aden-öböl nyugati partján, délen szomszédos Szomáliával, északon, nyugaton és délnyugaton Etiópiával határos. A terület területe összetett. A legtöbb terület alacsony magasságú vulkáni fennsík. A sivatagok és a vulkánok az ország területének 90% -át teszik ki, közöttük alacsonyan fekvő síkságok és tavak találhatók. A területen nincsenek fix folyók, csak szezonális patakok vannak. Főleg a trópusi sivatagi éghajlathoz tartozik, a szárazföld egész évben közel áll a trópusi gyep éghajlatához.


Áttekintés

Dzsibuti, a Dzsibuti Köztársaság teljes neve, az Aden-öböl nyugati partján, Afrika északkeleti részén található. Szomália szomszédos déli, Etiópia pedig észak, nyugat és délnyugat határos. A terület területe összetett. A legtöbb terület alacsony magasságú vulkáni fennsík. A sivatagok és a vulkánok az ország területének 90% -át teszik ki, közöttük alacsonyan fekvő síkságok és tavak találhatók. A déli területek többnyire fennsík-hegyek, általában 500-800 méterrel a tengerszint felett. A kelet-afrikai Nagy Rift-völgy áthalad a középső részén, és a hasadékzóna északi végén található Assal-tó 153 méterrel a tengerszint alatt van, ami Afrika legalacsonyabb pontja. Az északi Moussa Ali-hegy 2020 méterrel a tengerszint felett van, amely az ország legmagasabb pontja. A területen nincsenek fix folyók, csak szezonális patakok vannak. Főleg a trópusi sivatagi éghajlathoz tartozik, a szárazföld egész évben közel áll a trópusi gyep éghajlatához.


A lakosság száma 793 000 (az ENSZ Népesedési Alapjának becslése szerint 2005-ben). Főleg Isa és Afar vannak. Az issa népcsoport az ország lakosságának 50% -át teszi ki, és szomáliai nyelven beszél; az afar népcsoport mintegy 40% -át képviseli és afár nyelven beszél. Van néhány arab és európa is. A hivatalos nyelvek a francia és az arab, a fő nemzeti nyelvek pedig afar és szomáliai. Az iszlám az államvallás, a lakók 94% -a muszlim (szunnita), a többi pedig keresztény.


Dzsibuti (Dzsibuti) fővárosának lakossága megközelítőleg 624 000 fő (becslések szerint 2005-ben). Az átlagos hőmérséklet a meleg évszakban 31–41 ℃, a hűvös szezonban pedig 23–29 ℃.


Mielőtt a gyarmatosítók betörtek volna, a területet több szétszórt szultán irányította. Az 1850-es évektől Franciaország kezdett betörni. 1888-ban az egész területet elfoglalta. Francia Szomália 1896-ban jött létre. 1946-ban az egyik francia tengerentúli terület volt, és közvetlenül a francia kormányzó irányította. 1967-ben "tényleges autonómia" státuszt kapott. 1977. június 27-én kikiáltották a függetlenséget, és megalakult a Köztársaság.


Nemzeti zászló: vízszintes téglalap, amelynek hossza és szélessége körülbelül 9: 5. A zászlórúd oldalán fehér egyenlő oldalú háromszög található, amelynek oldalhossza megegyezik a zászló szélességével; jobb oldala két egyenlő derékszögű trapéz, a felső része égkék, az alsó része zöld. A fehér háromszög közepén piros, ötágú csillag található. Az égkék az óceánt és az eget, a zöld a földet és a reményt, a fehér a békét, a piros ötágú csillag pedig az emberek reményének és harcának irányát jelöli. A teljes nemzeti zászló központi gondolata az "egység, egyenlőség, béke".


Dzsibuti az egyik legkevésbé fejlett ország a világon. A természeti erőforrások gyengék, az ipari és mezőgazdasági alapok gyengék: a mezőgazdasági és ipari termékek több mint 95% -a importra, a fejlesztési alapok több mint 80% -a pedig külföldi segélyekre támaszkodik. A közlekedés, a kereskedelem és a szolgáltató ipar (főként a kikötői szolgáltatások) uralja a gazdaságot.