Palesztina Alapinformációk
| Helyi idő | A te időd |
|---|---|
|
|
|
| Helyi időzóna | Időzóna különbség |
| UTC/GMT +2 óra |
| szélességi kör / hosszúság |
|---|
| 31°52'53"N / 34°53'42"E |
| iso kódolás |
| PS / PSE |
| valuta |
| Sékel (ILS) |
| Nyelv |
| Arabic Hebrew English |
| elektromosság |
 |
| Nemzeti zászló |
|---|
 |
| főváros |
| Kelet-Jeruzsálem |
| bankok listája |
| Palesztina bankok listája |
| népesség |
| 3,800,000 |
| terület |
| 5,970 KM2 |
| GDP (USD) |
| 6,641,000,000 |
| telefon |
| 406,000 |
| Mobiltelefon |
| 3,041,000 |
| Internet gazdagépek száma |
| -- |
| Internet-felhasználók száma |
| 1,379,000 |
Palesztina bevezetés
|
Palesztina Ázsia északnyugati részén található, és fontos stratégiai pozíciója van, mivel szűkíti Európa, Ázsia és Afrika közlekedési útvonalait. Északon Libanon, keleten Szíria és Jordánia, délnyugaton Egyiptomban a Sínai-félsziget határolja. A déli csücske az Akaba-öböl és nyugaton a Földközi-tenger. A partvonal 198 kilométer hosszú. Nyugat a mediterrán tengerparti síkság, a déli fennsík viszonylag sík, keleten pedig a Jordán-völgy, a Holt-tenger mélyedése és az Arab-völgy található. Palesztina szubtrópusi mediterrán éghajlatú, meleg és száraz nyarakkal, meleg és párás telekkel. Palesztina, Palesztina teljes neve, Északnyugat-Ázsiában található. A stratégiai helyzet fontos Európa, Ázsia és Afrika fő közlekedési útvonalai szempontjából. Északon Libanonnal, keleten Szíriával és Jordániával, délnyugaton Egyiptom Sínai-félszigetével, délen az Akaba-öbölrel és nyugaton a Földközi-tengerrel határos. A partvonal 198 kilométer hosszú. Nyugat a mediterrán tengerparti síkság, a déli fennsík viszonylag sík, keleten pedig a Jordán-völgy, a Holt-tenger mélyedése és az Arab-völgy található. A központban a Galileai, a Szamari- és a Judy-hegység fut át. A Meilong-hegy 1208 méterrel a tengerszint felett van, ez az ország legmagasabb csúcsa. A Kr. e. 20. század előtt a szemiták kánaánitái Palesztina partjain és síkságain telepedtek le. Kr. E. 13. században a Felix nép országot alapított a part mentén. Palesztina a 16. században lett az Oszmán Birodalom része. 1920-ban Nagy-Britannia felosztotta Palesztinát keletre és nyugatra, a Jordán folyóval mint határral. Keletet Transjordannak (ma a Jordán Királyság), nyugatot pedig továbbra is Palesztinának (ma Izrael, Ciszjordánia és Gázai övezet) hívták brit mandátumnak. A 19. század végén a "cionista mozgalom" ösztönzésére nagyszámú zsidó költözött Palesztinába, és folytatták véres összecsapásaikat a helyi arabokkal. A második világháború után az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok támogatásával az ENSZ Közgyûlése 1947-ben határozatot fogadott el, amely előírja, hogy Palesztinának zsidó államot (kb. 15 200 négyzetkilométer) kell létrehoznia a brit mandátum 1948-as lejárta után, valamint egy arab államot ( Körülbelül 11 500 négyzetkilométer), Jeruzsálem (176 négyzetkilométer) nemzetközivé válik. A Palesztin Nemzeti Bizottság 19. rendkívüli ülése, Algírban, 1988. november 15-én elfogadta a „Függetlenségi Nyilatkozatot”, és bejelentette az ENSZ 181. határozatának elfogadását, amelynek célja Palesztin állam létrehozása Jeruzsálem fővárosával. 1994 májusában, Palesztina és Izrael között létrejött megállapodásnak megfelelően, Palesztina korlátozott autonómiát valósított meg Gázában és Jerichóban. 1995 óta a Palesztina Autonóm Régió fokozatosan bővült a Palesztina és Izrael között aláírt megállapodásoknak megfelelően, jelenleg Palesztina mintegy 2500 négyzetkilométer földterületet irányít, beleértve Gázát és Ciszjordániát. Nemzeti zászló: Téglalap alakú, a hossz és szélesség aránya 3: 2. A zászlórúd oldala piros egyenlő szárú derékszögű háromszög, a jobb oldala pedig felülről lefelé fekete, fehér és zöld. Ennek a zászlónak különböző értelmezései vannak: az egyik: a vörös a forradalmat, a fekete a bátorságot és a szívósságot, a fehér a forradalom tisztaságát, a zöld az iszlámba vetett hitet. Van még egy mondás, miszerint a vörös az őshazát, a fekete Afrikát, a fehér az iszlám világot képviseli Nyugat-Ázsiában, a zöld pedig a lapos Európát szimbolizálja; a piros és a másik három szín összekapcsolódik Palesztina földrajzi helyzetének jellemzőivel és fontosságával. Palesztina lakossága 10,1 millió, ebből a Gázai övezet és Ciszjordánia 3,95 millió, a többi pedig száműzetésben lévő menekült. Általános arab, elsősorban az iszlámban hisz. |