Örményország, az Örmény Köztársaság teljes neve, 29 800 négyzetkilométer területtel rendelkezik. Örményország egy szárazföldi ország, a Transkaukázus déli részén, Ázsia és Európa találkozásánál található. Keletről Azerbajdzsánnal, Törökországgal, Iránnal, valamint az Azerbajdzsán Nakhichevan Autonóm Köztársasággal nyugaton és délkeleten, északon pedig Grúziával határos. Az örmény fennsík északkeleti részén található terület hegyvidéki, és a terület 90% -a 1000 méter felett van a tengerszint felett. Az északi rész a Kis-Kaukázus, a terület legmagasabb pontja pedig az északnyugati felföldön fekvő Aragats-hegy, amelynek magassága 4090 méter. Keleten a szevani depresszió van, a mélyedésben található szevani tó 1360 négyzetkilométer területet foglal el, amely Örményország legnagyobb tava. A fő folyó az Araks folyó. A délnyugati Ararát-síkságot az Araks folyó két felére osztja, északon Örményországgal, délen Törökországgal és Iránnal. Az éghajlat a területtől függően változik, a száraz szubtrópusi éghajlattól a hideg éghajlatig. A szubtrópusi zóna északi részén található szárazföldi éghajlat száraz, szubtrópusi alpesi éghajlatú. A januári átlaghőmérséklet -2-12 ℃, a júliusi átlaghőmérséklet 24-26 ℃.

Az ország 10 államra és 1 állami szintű városra oszlik: Chirac, Lori, Tavush, Aragatsotn, Kotayk, Ggarkunik, Armavir, Ararat, Vayots-Zor, Shunnik és Jerevan.

Az ie 9. és 6. század között Örményországban létrejött a rabszolgaság, az Ullad Állam. Kr.e. 6. századtól Kr.e. 3. századig örmény terület az Akemenid és a Seleucid dinasztiák fennhatósága alatt állt, és megalakult Nagy-Örményország. Ez utóbbi kettő megoszlott Törökország és Irán között. 1804 és 1828 között a két orosz-iráni háború Irán kudarcával végződött, és az eredetileg Irán által megszállt Kelet-Örményországot beolvasztották Oroszországba. 1917 novemberében Örményországot Nagy-Britannia és Törökország megszállta. 1920. január 29-én megalakult az Örmény Szovjet Szocialista Köztársaság. 1922. március 12-én csatlakozott a Transzkaukázusi Szovjet Szocialista Szövetségi Köztársasághoz, és ugyanezen év december 30-án a Föderáció tagjaként csatlakozott a Szovjetunióhoz. 1936. december 5-én az Örmény Szovjet Szocialista Köztársaságot megváltoztatták, hogy közvetlenül a Szovjetunió alá kerüljön, és az egyik köztársasággá vált. 1990. augusztus 23-án Örményország Legfelsõbb Tanácsa elfogadta a Függetlenségi Nyilatkozatot, és nevét "Örmény Köztársaságra" változtatta. 1991. szeptember 21-én Örményország népszavazást tartott és hivatalosan kinyilvánította függetlenségét. Ugyanezen év december 21-én csatlakozott a FÁK-hoz.

Nemzeti zászló: Ez egy vízszintes téglalap, amelynek hossza és szélessége 2: 1 arányban van. Fentről lefelé három párhuzamos és egyenlő vízszintes téglalapból áll, vörös, kék és narancssárga. A piros a vértanúk vérét és a nemzeti forradalom győzelmét, a kék az ország gazdag forrásait, a narancs pedig a fényt, a boldogságot és a reményt jelképezi. Örményország egykor a volt Szovjetunió köztársasága volt, ekkor a nemzeti zászló egy kissé szélesebb kék vízszintes csík volt a volt Szovjetunió zászlajának közepén. 1991-ben kikiáltották a függetlenséget, és a piros, a kék és a narancssárga háromszínű zászlót hivatalosan nemzeti zászlóként fogadták el.

Örményország lakossága 3,2157 millió (2005. január). Az örmények 93,3% -át tették ki, a többiek között oroszok, kurdok, ukránok, asszírok és görögök voltak. A hivatalos nyelv az örmény, a lakosok többsége az orosz nyelvet ismeri. Főleg a kereszténységben hisznek.

Az örmény erőforrások elsősorban rézércet, réz-molibdénércet és polimetál ércet tartalmaznak. Ezen kívül vannak kén, márvány és színes tufa. A fő ipari ágazatok közé tartozik a gépgyártás, a vegyi- és biotechnológia, a szerves szintézis és a színesfémek olvasztása. A fő turisztikai látványosságok a főváros Jereván és a Sevan-tó Természetvédelmi Terület. A fő exporttermékek feldolgozott drágakövek és féldrágakövek, élelmiszerek, nem nemesfémek és ezek termékei, ásványi termékek, textíliák, gépek és berendezések. A fő importtermékek a drágakövek és féldrágakövek, ásványi termékek, nem nemesfémek és ezek termékei, élelmiszerek stb.

Jereván: Jereván, Örményország fővárosa, egy nagy múltú ősi kulturális főváros, amely a Razdan folyó bal partján található, 23 km-re a török ​​határtól. Az Ararát-hegy és az Aragaz-hegy az északi, illetve a déli oldalon állnak egymással szemben. A város 950-1300 méterrel van a tengerszint felett. Január átlaghőmérséklete -5 ℃, júliusban pedig 25 ℃. "Erevan" jelentése "az Eri törzs országa". Lakosainak száma 1,1028 millió (2005. január).

Jereván hullámvölgyeket tapasztalt. Az emberek a Kr. E. 60–30. Században itt éltek, és akkor ez fontos kereskedelmi központtá vált. A következő években Jerevánt rómaiak, pihenők, arabok, mongolok, pulykák, perzsák és grúzok irányították, 1827-ben Jereván Oroszországhoz tartozott. A Szovjetunió összeomlása után az önálló Örmény Köztársaság fővárosa lett.

Yrevan egy domboldalra épült, gyönyörű természeti táj veszi körül. Távolról felnézve az Ararát és az Aragaz hegy hófödte, Qianren Bingfeng pedig látható. Az Ararát-hegy az örmény nemzet jellemzője, és az örmény nemzeti jelkép mintája az Ararát-hegy.

Örményország híres kőfaragó építészeti művészetéről, gazdag különféle színes gránitokban és golyókban, és a "kövek földje" néven ismert. Jerevánban a legtöbb ház csodálatos hazai gyártású kövekkel épül. Magas talajon való elhelyezkedése miatt a levegő vékony, a színes házakat erős napsütésben fürdik, így rendkívül szépek.

Jereván Örményország fontos kulturális központja. Egyetemmel és további 10 felsőoktatási intézménnyel rendelkezik. A Tudományos Akadémiát 1943-ban hozták létre. Archívumokkal, színház- és történeti múzeumokkal, népművészeti múzeumokkal és 14 000 festményből álló Nemzeti Galéria. A Matannadaran Documents kéziratos kiállítóterme közismert. Több mint 10 000 ősi örmény dokumentumot és közel 2000 értékes anyagot tartalmaz, amelyek arab, perzsa, görög, latin és más nyelveken íródtak. Közvetlenül a feldolgozott báránybőrre írják.