Ghána Alapinformációk
| Helyi idő | A te időd |
|---|---|
|
|
|
| Helyi időzóna | Időzóna különbség |
| UTC/GMT 0 óra |
| szélességi kör / hosszúság |
|---|
| 7°57'18"N / 1°1'54"W |
| iso kódolás |
| GH / GHA |
| valuta |
| Cedi (GHS) |
| Nyelv |
| Asante 14.8% Ewe 12.7% Fante 9.9% Boron (Brong) 4.6% Dagomba 4.3% Dangme 4.3% Dagarte (Dagaba) 3.7% Akyem 3.4% Ga 3.4% Akuapem 2.9% other (includes English (official)) 36.1% (2000 census) |
| elektromosság |
 D típusú régi brit dugó g típusú UK 3 tűs |
| Nemzeti zászló |
|---|
 |
| főváros |
| Accra |
| bankok listája |
| Ghána bankok listája |
| népesség |
| 24,339,838 |
| terület |
| 239,460 KM2 |
| GDP (USD) |
| 45,550,000,000 |
| telefon |
| 285,000 |
| Mobiltelefon |
| 25,618,000 |
| Internet gazdagépek száma |
| 59,086 |
| Internet-felhasználók száma |
| 1,297,000 |
Ghána bevezetés
|
Ghána területe 238 500 négyzetkilométer, és Nyugat-Afrikában található, a Guineai-öböl északi partján, nyugaton Elefántcsontparttal, északon Burkina Fasóval, keleten Togóval és délen az Atlanti-óceánnal határos. A terep északról délre hosszú és keletről nyugatra keskeny. Az egész terület nagy része sima, keleten az Akwapim-hegység, délen a Kwahu-fennsík, északon pedig a Gambaga-sziklák találhatók. A parti síkságon és a délnyugati Asanti-fennsíkon trópusi esőerdő éghajlat, míg a Volta-völgyben és az északi fennsíkon trópusi sztyepp éghajlat van. Ghána nemcsak a kakaó bősége miatt elnyerte a "Kakaó szülővárosa" hírnevét, gazdag aranya miatt "Aranypartnak" is dicsérték. Ghána, a Ghánai Köztársaság teljes neve, Afrika nyugati részén található, a Guineai-öböl északi partján, nyugaton Elefántcsontpartdal, északon Burkina Fasóval, keleten Togóval és délen az Atlanti-óceánnal határos. A terep északról délre hosszú és keletről nyugatra keskeny. Az egész terület nagy része síkság, keleten az Akwapim-hegység, délen a Kwahu-fennsík, északon pedig a Gambaga-sziklák találhatók. A legmagasabb csúcs, a Jebobo-hegy 876 méterrel a tengerszint felett van. A legnagyobb folyó a Volta folyó, amely 1100 kilométer hosszú Kanadában. Az Akosombo-gát felfelé építve egy hatalmas Volta-víztározót képez a területen, amelynek területe 8482 négyzetkilométer. A parti síkságon és a délnyugati Asanti-fennsíkon trópusi esőerdő éghajlat, míg a Volta-völgyben és az északi fennsíkon trópusi gyep éghajlat jellemzi. Ghána nemcsak a "kakaó szülővárosa" hírnevét nyerte el sok kakaója miatt, hanem aranyrengetegének is dicsérték. Az országban 10 tartomány, a tartomány alatt pedig 110 megye van. Ghána ősi királysága a 3-4. században épült, és virágkorát a 10. és 11. században érte el. 1471 óta portugál, holland, francia és brit gyarmatosítók sorozatosan betörtek Ghánába. Nemcsak kifosztották Ghána aranyát és elefántcsontját, hanem Ghánát is a rabszolgák kereskedelmének fellegváraiként használták fel. 1897-ben Nagy-Britannia leváltotta más országokat, és Ghána uralkodója lett, Ghánát "Aranypartnak" nevezve. 1957. március 6-án az Aranypart kinyilvánította függetlenségét és nevét Ghánára változtatta. 1960. július 1-jén megalakult a Ghánai Köztársaság, amely a Nemzetközösségben maradt. Nemzeti zászló: Téglalap alakú, a hossz és szélesség aránya 3: 2. Fentről lefelé három párhuzamos és egyenlő vízszintes téglalapból áll, vörös, sárga és zöld színű.A sárga rész közepén fekete ötágú csillag található. A vörös a nemzeti függetlenségért feláldozott vértanúk vérét, a sárga az ország gazdag ásványi lelőhelyeit és erőforrásait jelképezi, Ghána eredeti országnevét az "Aranypart", a zöld az erdőket és a mezőgazdaságot, a fekete ötágú csillag pedig az afrikai szabadság északi csillagát. A lakosság száma 22 millió (becslések szerint 2005-ben), a hivatalos nyelv az angol. Vannak olyan etnikai nyelvek is, mint az anyajuh, a fonti és a hausa. A lakók 69% -a hisz a kereszténységben, 15,6% az iszlámban és 8,5% az ősvallásban. Ghána gazdag erőforrásokban. Az olyan ásványkincsek, mint az arany, a gyémánt, a bauxit, a mangán és más tartalékok a világ csúcsai közé tartoznak, a mészkő, a vasérc, az andalucit, a kvarchomok és a kaolin mellett. Ghána erdőterület-aránya az ország földterületének 34% -át teszi ki, és a fő erdőerdők délnyugatra koncentrálódnak. A három hagyományos exporttermék, az arany, a kakaó és a fa alkotják Ghána gazdaságának gerincét. Ghána gazdag kakaóban és a világ egyik legnagyobb kakaótermelője és exportőre. A kakaótermelés adja a világ termelésének mintegy 13% -át. Ghána gazdaságát a mezőgazdaság uralja. A fő növények közé tartozik a kukorica, a burgonya, a cirok, a rizs, a köles stb., a legfontosabb gazdasági növények pedig az olajpálma, a gumi, a gyapot, a földimogyoró, a cukornád és a dohány. Ghána gyenge ipari bázissal rendelkezik, és a nyersanyagok behozatalára támaszkodik: a fő iparágak a fa- és kakaófeldolgozás, a textilipar, a cement, az elektromosság, a kohászat, az élelmiszerek, a ruházat, a fatermékek, a bőrtermékek és a borkészítés. A gazdasági szerkezetátalakítás 1983-as végrehajtása óta a ghánai gazdaság fenntartotta a tartós növekedés lendületét. 1994-ben az ENSZ eltörölte Ghána legkevésbé fejlett országának címét. |