Albánia, az Albán Köztársaság teljes neve, 28 748 négyzetkilométer területtel rendelkezik. Délkelet-Európában, a Balkán-félsziget nyugati partján található. Északon Szerbia és Montenegró (Jugoszlávia), északkeleten Macedónia, délkeleten Görögország, nyugaton az Adriai és Jón-tenger, valamint az Otranto-szoroson Olaszország határolja. A partvonal 472 kilométer hosszú. A hegyek és dombok az ország területének 3/4-ét teszik ki, a nyugati part pedig síkság. Szubtrópusi mediterrán éghajlat jellemzi.

Az albánok a Balkán ősi lakóinak, az Iljánoknak a leszármazottai. A Kr. U. 9. század után a Bizánci Birodalom, a Bolgár Királyság, a Szerb Királyság és a Velencei Köztársaság irányította őket. 1190-ben önálló feudális hercegség jött létre. 1415-ben Törökország támadta meg, és közel 500 évig Törökország irányította. A függetlenséget 1912. november 28-án hirdették ki. Az első világháború alatt Ausztria-Magyarország, Olaszország, Franciaország és más országok seregei foglalták el, 1920-ban Afganisztán ismét kinyilvánította függetlenségét. A polgári kormányt 1924-ben hozták létre, a Köztársaságot 1925-ben hozták létre, a monarchiát pedig 1928-ban monarchiává változtatták. A második világháború alatt sorra elfoglalták olasz és német fasiszták (1943-ban német fasiszták támadták meg). 1944. november 29-én Azerbajdzsán népe a Kommunista Párt vezetésével antifasiszta nemzeti felszabadító háborút vívott a hatalom megszerzése és az ország felszabadítása érdekében. 1946. január 11-én megalakult az Albán Népköztársaság. 1976-ban módosították az alkotmányt és az elnevezést Albánia Szocialista Népköztársaságra változtatták. 1991 áprilisában elfogadták az alkotmánymódosítást, és az országot Albán Köztársaságnak nevezték el.

Nemzeti zászló: Téglalap alakú, a hosszúság és a szélesség aránya 7: 5. A zászló földje sötétpiros, középen fekete kétfejű sas festett. Albánia a "hegyi sasok országaként" ismert, és a sas Skanderbeg nemzeti hős szimbólumának számít.

Albánia lakossága 3,134 millió (2005), amelynek az albánok 98% -át teszik ki. Az etnikai kisebbségek főként görög, macedón, szerb, horvát stb. A hivatalos nyelv az albán. A lakók 70% -a hisz az iszlámban, 20% az ortodox egyházban és 10% a katolicizmusban.

Albánia Európa legszegényebb országa. Az ország lakosságának fele még mindig gazdálkodással foglalkozik, a lakosság egyötöde pedig külföldön dolgozik. Az ország súlyos gazdasági problémái közé tartozik a magas munkanélküliség, a magas rangú kormánytisztviselők korrupciója és a szervezett bűnözés. Albánia gazdasági segítséget kap külföldi országoktól, főleg Görögországtól és Olaszországtól. Az export kicsi, és az import főleg Görögországból és Olaszországból származik. Az importált áruk forrása elsősorban pénzügyi támogatásból és a külföldön dolgozó menekültek jövedelméből származik.

Tirana: Tirana, Albánia fővárosa, Albánia politikai, gazdasági, kulturális és közlekedési központja, Tirana fővárosa. Az Issem folyó középső részén, a Kruya-hegy nyugati oldalán található medencében található, keletre, délre és északra hegyek veszik körül, az Adriai-tenger partvonalától 27 kilométerre nyugatra, és a termékeny közép-albán síkság végén. A legmagasabb átlagos hőmérséklet 23,5 ℃, a legalacsonyabb pedig 6,8 ℃. A lakók többsége muszlim.

Tiranát egy török ​​tábornok építette először a 17. század elején. A bevándorlók vonzása érdekében mecsetet, cukrászdát és fürdőt hozott létre. A közlekedés fejlődésével és a lakókocsik növekedésével Tirana fokozatosan kereskedelmi központtá vált. 1920-ban a Lushne-konferencia úgy döntött, hogy Tiranát Albánia fővárosává teszi. I. Zog király 1928 és 1939 közötti uralkodása alatt olasz építészeket vettek fel Tirana városának újratervezésére. Miután 1939 és 1944 között megszűnt Albánia német és olasz megszállása, Tiranában 1946. január 11-én megalakult az Albán Népköztársaság.

A második világháború után Tiranában a Szovjetunió és Kína közreműködésével nagyszabású terjeszkedés történt, 1951-ben vízerőművek és hőerőművek épültek. Tirana az ország legnagyobb városává és fő ipari központjává vált, olyan iparágakkal, mint a kohászat, a traktorjavítás, az élelmiszer-feldolgozás, a textilipar, a gyógyszeripar, a kozmetika, a festékek, az üveg és a porcelán. Tirana közelében van egy szénbánya. Vannak vasúti kapcsolatok Durresbe és más helyekre, és van egy nemzetközi repülőtér.

A várost fák árnyékolják, több mint 200 park és utcakert található, és a város központjában lévő Skanderbeg térről több fákkal szegélyezett sugár sugárzik. 1969-ben, az Albán Népköztársaság alapításának 23. évfordulóján elkészült a Skanderbeg téren az albán nemzeti hős Skanderbeg bronzszobra. A tér közelében található a mecset (1819-ben épült), a Sogu-dinasztia királyi palotája, a Nemzeti Felszabadítási Háborús Múzeum, az orosz építészeti és kulturális palota, valamint a Tiranai Nemzeti Egyetem. A város keleti és északi részének fő része az óváros, ahol többségük régimódi, hagyományos jellemzőkkel rendelkező épületek. Színházak, múzeumok és koncerttermek vannak a városban. A Daeti-hegy a város keleti külvárosában 1612 méter magas, és 3500 hektárnyi Daeti Nemzeti Parkot tartalmaz, mesterséges tavak, szabadtéri színházak és pihenőházak veszik körül.