Szíria, a Szíriai Arab Köztársaság teljes neve, 185 180 négyzetkilométer területtel rendelkezik (beleértve a Golani-fennsíkot). Az ázsiai kontinens nyugati részén, a Földközi-tenger keleti partján található. Északon Törökországgal, keleten Irakkal, délen Jordániával, délnyugaton Libanonnal és Palesztinával, nyugatra pedig a Földközi-tengeren át Ciprussal határos. A partvonal 183 kilométer hosszú. A terület nagy része északnyugatról délkeletre lejtő fennsík. Főleg négy zónára oszlik: nyugati hegyek és hegyi völgyek; mediterrán tengerparti síkság; szárazföldi síkság; délkelet-szíriai sivatag. A délnyugati Sejk-hegy az ország legmagasabb csúcsa. Az Eufrátesz folyó keleten keresztül Irakon keresztül a Perzsa-öbölbe, az Assi pedig nyugaton keresztül a Földközi-tengerbe folyik Törökországon keresztül. A parti és északi régiók a szubtrópusi mediterrán éghajlatba, a déli régiók pedig a trópusi sivatagi éghajlatba tartoznak. A négy évszak különbözik egymástól, a sivatagi területen kevesebb eső esik télen, a nyár pedig száraz és meleg.

Az ország 14 tartományra és városra oszlik: vidéki Damaszkusz, Homs, Hama, Latakia, Idlib, Tartus, Raqqa , Deir ez-Zor, Hassek, Dar'a, Suwayda, Qunaitra, Aleppo és Damaszkusz.

Szíria több mint négyezer éves múltra tekint vissza. Kr. E. 3000-ben primitív városállamok voltak. Az Asszír Birodalom az ie 8. században hódította meg. Kr. E. 333-ban a macedón hadsereg betört Szíriába. Kr. E. 64-ben az ókori rómaiak elfoglalták. A 7. század végén beépült az Arab Birodalom területére. Az európai keresztesek a 11. században betörtek. A 13. század végétől az egyiptomi Mamluk-dinasztia kormányozta. Az Oszmán Birodalom a 16. század elejétől 400 évig csatolta. 1920 áprilisában francia mandátumra redukálták. A második világháború elején Nagy-Britannia és Franciaország „szabad francia hadserege” együtt vonultak be Szíriába. 1941. szeptember 27-én Jadro tábornok, a "Szabad Francia Hadsereg" főparancsnoka a szövetségesek nevében kinyilvánította Szíria függetlenségét. Szíria 1943 augusztusában létrehozta saját kormányát. 1946 áprilisában a francia és brit csapatok kénytelenek voltak kivonulni, Szíria teljes függetlenséget nyert és létrehozta a Szíriai Arab Köztársaságot. 1958. február 1-jén Szíria és Egyiptom beolvadt az Egyesült Arab Köztársaságba. 1961. szeptember 28-án Szíria elszakadt az Arab Ligától és visszaállította a Szíriai Arab Köztársaságot.

Nemzeti zászló: Téglalap alakú, a hossz és szélesség aránya 3: 2. A zászlófelület három párhuzamos, vörös, fehér és fekete vízszintes téglalapból áll, amelyek felülről lefelé csatlakoznak, a fehér részben két azonos méretű zöld ötágú csillag található. A piros a bátorságot, a fehér a tisztaságot és a toleranciát, a fekete Mohamed győzelmét, a zöld Mohamed utódainak kedvenc színét, az ötágú csillag pedig az arab forradalmat.

Szíria lakossága 19,5 millió (2006). Közülük az arabok több mint 80% -át teszik ki, valamint a kurdokat, az örményeket, a türkméneket stb. Az arab nyelv a nemzeti nyelv, és általában az angolt és a franciát használják. A lakók 85% -a hisz az iszlámban, 14% pedig a kereszténységben. Közülük a szunnita iszlám 80% -át (a nemzeti lakosság hozzávetőlegesen 68% -a), a síitáké 20% -ot, az alawiták pedig a síiták 75% -át (a nemzeti lakosság körülbelül 11,5% -át) teszik ki.

Szíria kiváló természeti adottságokkal és gazdag ásványi erőforrásokkal rendelkezik, beleértve a kőolajat, a foszfátot, a földgázt, a kősót és az aszfaltot. A mezőgazdaság fontos helyet foglal el a nemzetgazdaságban, és egyike az arab élelmiszeripar öt exportőrének. Az ipari alapok gyengék, az állami gazdaság a meghatározó, és a modern ipar csak néhány évtizedes múltra tekint vissza. A meglévő iparágak bányaiparra, feldolgozóiparra és vízenergia-iparra oszlanak. A bányaipar magában foglalja az olajat, a földgázt, a foszfátot és a márványt. A feldolgozóipar elsősorban textíliákat, élelmiszereket, bőrt, vegyszereket, cementet, dohányt stb. Szíria híres régészeti lelőhelyekkel és nyári üdülőhelyekkel rendelkezik. Ezek az idegenforgalmi források évente nagyszámú turistát vonzanak.

Szíria a Közel-Kelet néhány országának folyosója a Földközi-tenger be- és kilépésére. A szárazföldi, tengeri és légi közlekedés viszonylag fejlett. A Damaszkusztól 245 kilométerre északkeletre található Taidemuer romjai a "Menyasszony a sivatagban" néven ismertek. Fontos város volt, amely összekapcsolta Kínát és Nyugat-Ázsiát, az európai kereskedelmi utakat és az ősi Selyemutat a Kr. U.

Damaszkusz: A világhírű ősi város, Damaszkusz, Szíria fővárosa az ősi időkben "a mennyország városaként" ismert. Szíria délnyugati részén, a Balada folyó jobb partján található. A városi terület a Kexin-hegy lejtőjén épült, mintegy 100 négyzetkilométernyi területen. Kr. E. 2000 körül épült. Kr. U. 661-ben itt hozták létre az Omajjád Arab dinasztiát. 750 után az Abbasid dinasztiához tartozott, és 4 évszázadon át az oszmánok kormányozták.A francia gyarmatosítók több mint 30 évig kormányoztak a függetlenség előtt. Bár Damaszkusz viszontagságokat, emelkedéseket és zuhanásokat tapasztalt, ma is megérdemli a "Történelmi emlékhelyek városa" címet. Az ősi város mellett a kőből épített Kaisan-kaput a 13. és a 14. században újjáépítették. A legenda szerint Szent Pál, Jézus Krisztus apostola ezen a kapun keresztül lépett Damaszkuszba. Később, amikor Szent Pált a kereszténység ellenségei üldözték, a hívek egy kosárba tették, és a damaszkuszi várból a Kaisan kapun landolt, és Damaszkuszból elmenekült. Később megemlékezésül itt épült a Szent Pál-templom.

A város egyenes utcájának híres utcája, amely keletről nyugatra húzódik, az ókori Róma uralma alatt a város fő utcája volt. A város központja a Vértanúk tere, a közelben Azim tábornok, az országos tábornok bronzszobrát emelik. Az új városi területen modern kormányzati épületek, sportváros, egyetemi város, múzeum, nagykövetségi körzet, kórház, bank, mozi és színház működik. A városban 250 mecset található, amelyek közül a leghíresebb a 705-ben épült, az óváros közepén található Umayyad mecset, csodálatos építészete az iszlám világ egyik leghíresebb ősi mecsetje.