Kamerun ország kód +237

Hogyan tárcsázzon Kamerun

00

237

--

-----

IDDország kód Város kódjatelefonszám

Kamerun Alapinformációk

Helyi idő A te időd


Helyi időzóna Időzóna különbség
UTC/GMT +1 óra

szélességi kör / hosszúság
7°21'55"N / 12°20'36"E
iso kódolás
CM / CMR
valuta
Franc (XAF)
Nyelv
24 major African language groups
English (official)
French (official)
elektromosság
C típusú európai 2 tűs C típusú európai 2 tűs

Nemzeti zászló
KamerunNemzeti zászló
főváros
Yaounde
bankok listája
Kamerun bankok listája
népesség
19,294,149
terület
475,440 KM2
GDP (USD)
27,880,000,000
telefon
737,400
Mobiltelefon
13,100,000
Internet gazdagépek száma
10,207
Internet-felhasználók száma
749,600

Kamerun bevezetés

Kamerun területe mintegy 476 000 négyzetkilométer. Afrika középső és nyugati részén található, délnyugaton a Guineai-öböl, délen az Egyenlítő és északon a Szahara sivatag déli pereme határolja. A területen a legtöbb terület fennsík, és a síkságok csak az ország 12% -át foglalják el. A kameruni vulkán nyugati lábánál az éves csapadékmennyiség 10 000 milliméter, amely a világ egyik legesősebb területe. Itt nemcsak gyönyörű táj, gazdag turisztikai erőforrások találhatók, hanem számos etnikai csoport és bájos emberi táj is. Ez az afrikai kontinens különböző formáit, éghajlat-típusait és kulturális jellemzőit sűríti. "Mini-Afrikának" nevezik.

Kamerun, a Kameruni Köztársaság teljes neve, mintegy 476 000 négyzetkilométer területtel rendelkezik. Afrika középső és nyugati részén található, délnyugaton a Guineai-öböl, délen az Egyenlítő és északon a Szahara sivatag déli pereme határolja. Északon Nigériával, délen Gabonnal, Kongóval (Brazzaville) és Egyenlítői-Guineával, nyugaton Csáddal és Közép-Afrikával határos. Körülbelül 200 etnikai csoport és 3 fő vallás él az országban.A hivatalos nyelvek a francia és az angol. Yaoundé, a politikai tőke lakossága 1,1 millió; a gazdasági főváros Douala a legnagyobb kikötő és kereskedelmi központ, több mint 2 millió lakosával.

A területen a legtöbb terület fennsík, és a síkságok csak az ország 12% -át foglalják el. A délnyugati part síkság, hosszú északról délre; délkeleten Kamerun alacsony fennsíkja van, nagy mocsarakkal és vizes élőhelyekkel; az északi Benue-folyó-Csád síkság átlagos magassága 300-500 méter; a középső Adamawa-fennsík a Közép-afrikai-fennsík magja Részben az átlagos magasság körülbelül 1000 méter; a kameruni középső és nyugati vulkanikus hegység több kúpos vulkáni test, általában 2000 méter magasan. A tenger melletti kameruni vulkán 4070 méter tengerszint feletti magasságban fekszik, és az ország és Nyugat-Afrika legmagasabb csúcsa. A Sana folyó a legnagyobb folyó, a Niang folyó, a Logon folyó, a Benue folyó és így tovább. A nyugati part menti és déli régiókban tipikus egyenlítői esőerdő éghajlat van, amely egész évben forró és párás, és északra trópusi gyep éghajlatra vált át. A kameruni vulkán nyugati lábánál az éves csapadékmennyiség 10 000 milliméter, amely a világ egyik legesősebb területe. Kamerun nemcsak gyönyörű és gazdag turisztikai erőforrásokban, hanem nagyszámú etnikai csoporttal és bájos emberi tájjal rendelkezik, sűríti az afrikai kontinens különböző formáit, éghajlat-típusait és kulturális jellemzőit, és "mini-Afrika" néven ismert.

A partvonal 360 kilométer hosszú. A nyugati parti és déli régiókban egyenlítői az esőerdők éghajlata, északi részén pedig a trópusi gyep éghajlat jellemzi. Az éves átlagos hőmérséklet 24-28 ℃.

Az ország 10 tartományra oszlik (északi tartomány, északi tartomány, Adamawa tartomány, keleti tartomány, középső tartomány, déli tartomány, tengerparti tartomány, nyugati tartomány, délnyugati tartomány, északnyugati tartomány), 58 tartomány Államok, 268 körzet, 54 megye.

A Kr. u. 5. század óta néhány törzsi királyság és törzsszövetségi ország alakult a területen. A portugálok 1472-ben betörtek, a 16. században pedig egymás után holland, brit, francia, német és más gyarmatosítók. 1884-ben Németország "védelmi szerződés" aláírására kényszerítette Douala királyt Kamerun nyugati partjainál. A régió német "védő nemzetséggé" vált, és 1902-ben egész Kamerun területét elcsatolta. Az első világháború alatt a brit és a francia csapatok külön elfoglalták Kamerunot. 1919-ben Kamerun két régióra oszlott, a keleti régiót Franciaország, a nyugati régiót Nagy-Britannia foglalta el. 1922-ben a Nemzetek Ligája Kelet-Kamerunot és Nyugat-Kamerunot adta át Nagy-Britanniának és Franciaországnak "mandátumszabályozás" céljából. 1946-ban az ENSZ Közgyűlése úgy döntött, hogy Kelet- és Nyugat-Kasast Nagy-Britannia és Franciaország gondnoksága alá helyezi. 1960. január 1-jén Kelet-Kamerun (francia bizalmi övezet) kinyilvánította függetlenségét, és az országot Kameruni Köztársaságnak nevezték el. Ahijo lesz az elnök. 1961 februárjában népszavazást tartottak a kameruni bizalmi zóna északi és déli részén, az északi részt június 1-jén egyesítették Nigériával, a déli részt pedig október 1-jén a Kameruni Köztársasággal egyesítve a Kameruni Szövetségi Köztársaságot. 1972 májusában megszüntették a szövetségi rendszert, és létrehozták a központosított Kameruni Egyesült Köztársaságot. 1984-ben Kameruni Köztársasággá változott. Ahiqiao 1982 novemberében mondott le. Paul Biya lett az elnök. 1984 januárjában az országot Kameruni Köztársaságnak nevezték el. 1995. november 1-jén csatlakozott a Nemzetközösséghez.

A nemzeti zászló: téglalap alakú, a hossz és szélesség aránya 3: 2. Balról jobbra három párhuzamos és egyenlő függőleges téglalapból áll, zöld, piros és sárga, a vörös rész közepén sárga, ötágú csillag található. A zöld szimbolizálja a déli egyenlítői esőerdők trópusi növényeit, és szimbolizálja az emberek reményét a boldog jövő iránt; a sárga az északi gyepeket és az ásványi erőforrásokat, valamint a nap ragyogását jelképezi, amely boldogságot hoz az emberek számára; a piros az egység és az egység erejét. Az ötágú csillag az ország egységét szimbolizálja.

Kamerun teljes lakossága 16,32 millió (2005). Több mint 200 etnikai csoport létezik, köztük Fulbe, Bamilek, Egyenlítői Bantu, Pigmeusok és Északnyugat-Bantu. Ennek megfelelően az országban több mint 200 etnikai nyelv létezik, amelyek közül egyik sem rendelkezik írott karakterekkel. A francia és az angol a hivatalos nyelv. A fő nemzeti nyelvek a Fulani, a Yaoundé, a Douala és a Bamelek, amelyeknek nincsenek szkriptjeik. A Fulbe és néhány nyugati törzs hisz az iszlámban (az ország lakosságának körülbelül 20% -a); a déli és parti területek a katolicizmusban és a protestantizmusban (35%); a szárazföld és a távoli területek még mindig hisznek a fetisizmusban (45%).

Kamerun földrajzi elhelyezkedése és természeti adottságai kiválóak, és bőséges erőforrásokkal rendelkezik. Mivel az egyenlítői esőerdők és a trópusi gyepek két éghajlati övezetében fekszik, a hőmérséklet és a csapadékviszonyok nagyon alkalmasak a mezőgazdaság fejlődésére, és több mint önellátóak az élelmiszerekben. Ezért Kamerun a "közép-afrikai magtár" néven ismert.

Kamerun erdőterülete meghaladja a 22 millió hektárt, ami az ország teljes területének mintegy 42% -át teszi ki. A Timber Kamerun második legnagyobb devizabevételi terméke. Kamerun gazdag hidraulikus erőforrásokban, és a rendelkezésre álló hidraulikus erőforrások a világ hidraulikus erőforrásainak 3% -át teszik ki. Itt is gazdag ásványi erőforrások találhatók: több mint 30 féle bizonyított földalatti ásványi lelőhely található, főleg bauxit, rutil, kobalt és nikkel. Ezen kívül vannak arany, gyémánt, márvány, mészkő, csillám stb.

Kamerun egyedülálló turisztikai erőforrásokkal van megáldva, beleértve a bájos strandokat, a sűrű szűzerdőket és a tiszta tavakat és folyókat. Az országban 381 turisztikai attrakció és 45 különféle védett terület található. A fő turisztikai látványosságok közé olyan természetes állatkertek tartoznak, mint Benue, Waza és Bubaengida. Az elmúlt években több százezer külföldi turista érkezik Kamerunba évente.

A mezőgazdaság és az állattenyésztés a kameruni nemzetgazdaság fő pillére. Az iparnak is van bizonyos alapja és mértéke, és az iparosodás szintje Afrika szubszaharai térségének csúcsai közé tartozik. Az elmúlt években Kamerun gazdasága folyamatosan növekedett. 2005-ben az egy főre eső GDP elérte a 952,3 amerikai dollárt.


Yaoundé: Kamerun fővárosa, Yaounde (Yaounde) Kamerun központi fennsíkjától délre, egy dombos területen található, mintegy 200 kilométerre Douala kikötőjétől nyugatra, az Atlanti-óceán partján. Oldalain kanyarog a Sanaga és a Niang folyó. Yaounde hosszú múltra tekint vissza.Eredetileg egy kis falu volt, ahol az őshonos Ewando törzs élt. Yaoundé Ewando kiejtéséből alakult ki. A régészek egy közeli sírban felfedeztek egy ókori kerámia tételt fejsze és pálmamintával Kr. E. 1100-ból. Yaoundé városa 1880-ban épült. 1889-ben Németország behatolt Kamerunba, és itt építette fel az első katonai állomást. 1907-ben a németek itt igazgatási intézményeket hoztak létre, és a város kezdett formálódni. Miután Kamerun 1960-ban függetlenné vált, Yaoundét nevezték ki fővárosnak.

A Kína által támogatott Kultúrpalota a város egyik nagy épülete. A Kultúrpalota a Chinga-hegy tetején áll, és "a barátság virága" néven ismert. A Kultúrpalota északnyugati sarkában, egy másik dombon egy új elnöki palota található. A két épület a távolból néz szembe egymással, és híres tereptárgyakká válnak. A város "női piaca" kör alakú, ötemeletes épület. Az itt található árusok többségét nőkről nevezik el. Területe 12 000 négyzetméter. Az épületben reggeltől estig 390 üzlet működik. Zsúfolt. A kaotikus, régi piac alapján építették fel, a háziasszonyok számára kötelező látogatási hely, a turisták számára pedig fontos turisztikai helyszín.