Írország területe 70 282 négyzetkilométer. Írország dél-középső részén található, Nyugat-Európában. Nyugaton az Atlanti-óceán határolja, északkeleten a brit Észak-Írországgal határos, keleten pedig az Ír-tengeren át Nagy-Britanniával néz szembe. A partvonal 3169 kilométer hosszú. Középső része dombok és síkságok, a part menti területek pedig többnyire felföldek. A Shannon folyó, a leghosszabb folyó, körülbelül 370 kilométer hosszú. A legnagyobb tó a Korib-tó (168 négyzetkilométer). Mérsékelt tengeri éghajlatú. Írország "Smaragd-szigetország" néven ismert.

Az ország 26 megyére, 4 megyei és 7 nem megyei városra oszlik. A megye városi területekből és városokból áll.

Kr. e. 3000-ben a szárazföldi európai bevándorlók elkezdtek letelepedni Írország szigetén. Kr. U. 432-ben Szent Patrick azért jött ide, hogy terjessze a kereszténységet és a római kultúrát. A 12. században lépett be a feudális társadalomba. Nagy-Britannia betörte 1169-ben. 1171-ben II. Henrik angol király megalapította a szeretet uralmát. Anglia királya 1541-ben lett Írország királya. 1800-ban aláírták a Szeretet-Brit Szövetség szerződését, és létrehozták Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királyságát, amelyet Nagy-Britannia teljesen csatolt. 1916-ban Dublinban kitört a Nagy-Britannia elleni "húsvéti felkelés". Az ír nemzeti függetlenségi mozgalom fellendülésével a brit kormány és Írország 1921 decemberében aláírta az angol – ír szerződést, amely lehetővé tette, hogy Dél-Írország 26 megyéje létrehozzon egy "szabad államot" és élvezhesse az autonómiát. A 6 északi megye (ma Észak-Írország) továbbra is az Egyesült Királyságé. 1937-ben az ír alkotmány köztársasággá nyilvánította a "szabad államot", de az a Nemzetközösségben maradt. 1948. december 21-én az ír parlament elfogadott egy törvényt, amely kimondta az elszakadást a Nemzetközösségtől. 1949. április 18-án Nagy-Britannia elismerte a szerelem függetlenségét, de nem volt hajlandó visszaadni azt a 6 északi megyének. Írország függetlensége után az egymást követő ír kormányok Észak- és Dél-Írország egyesülésének megvalósítását elfogadott politikaként fogadták el.

Nemzeti zászló: Ez egy vízszintes téglalap, amelynek hossza és szélessége 2: 1 arányban van. Balról jobbra három párhuzamos és egyenlő függőleges téglalap áll: zöld, fehér és narancs. A zöld a katolicizmusban hiszõ íreket képviseli, és Írország zöld szigetét is szimbolizálja; a narancs a protestantizmust és híveit képviseli. Ezt a színt az Orange-Nassau palota színei is inspirálták, valamint méltóságot és gazdagságot képviselnek; a fehér a katolikusokat szimbolizálja A protestánsokkal való állandó fegyverszünet, szolidaritás és barátság a fény, a szabadság, a demokrácia és a béke törekvését is szimbolizálja.

Írország teljes népessége 4,2398 millió (2006. április). A túlnyomó többség ír. A hivatalos nyelvek az ír és az angol. A lakók 91,6% -a hisz a római katolicizmusban, mások pedig a protestantizmusban.

A történelem során Írország a mezőgazdaság és az állattenyésztés uralta ország volt, és "Európai kastélyként" ismert. Írország az ötvenes évek végén kezdett el nyitott politikát végrehajtani, és az 1960-as években gyors gazdasági fejlődést ért el. Az 1980-as évek óta Ai olyan csúcstechnológiai iparágakkal, mint például a szoftver és a biomérnöki munka, hajtotta a nemzetgazdaság fejlődését, és nagy mennyiségű külföldi befektetést vonzott jó befektetési környezettel, befejezve az átmenetet a mezőgazdasági és állattenyésztési gazdaságból a tudásalapú gazdaságba. 1995 óta Írország nemzetgazdasága rohamosan növekszik, és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetben, amely az "Európai Tigris" néven ismert, a leggyorsabb gazdasági növekedésű országgá vált. Írország GDP-je 2006-ban 202,935 milliárd dollár volt, az egy főre eső érték 49 984 dollár. Ez a világ egyik leggazdagabb országa.

Dublin: Írország az Atlanti-óceán smaragdjaként ismert, a főváros, Dublin pedig sötét smaragdokkal van díszítve. Dublin az eredeti Gaeltic nyelvben "Blackwater River" -et jelent, mert a Wicklow-hegy tőzege a Liffey-folyó alatt, amely a városon keresztül folyik, a folyót feketévé teszi. Dublin a Dublin-öböl mellett fekszik Írország keleti partján, 250 négyzetkilométer feletti területtel és 1,12 millió lakossal (2002).

Dublin eredeti neve Bel Yasacles, ami jelentése "elkerített kompváros", ír nyelven pedig "fekete tó". Kr. U. 140-ben "Dublin" -ot Ptolemaiosz görög tudós földrajzi munkáiban rögzítették. 1949 áprilisában, miután Írország teljesen függetlenné vált, Dublinot hivatalosan fővárosnak nevezték ki, és kormányzati szervek, parlament és a Legfelsőbb Bíróság székhelyévé vált.

Dublin antik és idilli város, tele versekkel. Tíz híd köti össze a Liffey folyót északon és délen. A folyó déli partján található dublini kastély a város leghíresebb ősi épületegyüttese, amelyet a 13. század elején építettek, és történelmileg az ír brit kormányzóház székhelye volt. A kastély genealógiai irodákból, levéltártornyokból, Szentháromság-templomból és csarnokokból áll. Az 1760-ban épült genealógiai hivatal a kastély elején található, beleértve a kör alakú harangtornyot és a genealógiai heraldikai múzeumot. A Szentháromság-templom egy 1807-ben épült gótikus épület, amely remek faragványairól ismert. A Leinster-palota 1745-ben épült, ma a Parlament háza. Az ír posta egy történelmi gránit épület, ahol bejelentették az Ír Köztársaság születését, és az ír zöld, fehér és narancs zászlót emelték először a tetőn.

Dublin a nemzeti kulturális és oktatási központ. Itt található a híres Trinity College (azaz a Dublini Egyetem), az Ír Püspöki Egyetem, a Nemzeti Könyvtár, a Múzeum és a dublini Királyi Társaság. A Trinity College-t 1591-ben hozták létre, és több mint 400 éves múltra tekint vissza. A főiskola könyvtára Írország egyik legnagyobb könyvtára, több mint egymillió könyvvel, ősi és középkori kéziratokkal és korán megjelent könyvekkel. Ezek közül a gyönyörűen illusztrált 8. századi "The Book of Kells" a legértékesebb.

Dublin Írország legnagyobb kikötője, import- és exportkereskedelme az ország teljes külkereskedelmének felét adja. Évente 5000 hajó indul. Dublin egyben Írország legnagyobb gyártó városa, olyan iparágakkal, mint a sör, ruházat, textilipar, vegyszerek, nagygépgyártás, autóipar és kohászat. Emellett Dublin az ország fontos pénzügyi központja is.