Szaúd-Arábia, a Szaúd-Arábiai Királyság teljes neve 2,25 millió négyzetkilométeren terül el. Az Arab-félsziget Ázsia délnyugati részén található, keleten a Perzsa-öböl és nyugaton a Vörös-tenger mellett, Jordánia, Irak, Kuvait, az Egyesült Arab Emírségek, Omán, Jemen és más országokkal határos. A "Szaúd-Arábia" szó arabul a "boldogság sivatagját" jelenti. A terep nyugaton magas, keleten alacsony. Nyugaton található a Hidzsasz-Asir fennsík, a déli Hidzsák-hegység pedig 3000 méter felett van a tengerszint felett. Középső része a Najd-fennsík. Kelet síkság. A Vörös-tenger menti terület a Vörös-tenger síkvidéke, körülbelül 70 kilométer széles. A sivatag az ország területének mintegy felét teszi ki. Folyók és tavak évelő víz nélkül. A nyugati fennsík a mediterrán éghajlathoz tartozik, más hatalmas területek a szubtrópusi sivatagi éghajlathoz tartoznak, meleg és száraz.

Az ország 13 régióra oszlik: Rijádi régió, Mekkai régió, Medinai régió, Keleti régió, Kasmi régió, Ha'il régió, Asir régió, Baha régió, Tabu Horvátország, északi határ, Jizan, Najran, Zhufu. A régióban első szintű megyék és másodszintű megyék, a megyék alatt pedig első szintű települések és másodszintű települések találhatók.

Szaúd-Arábia az iszlám szülőhelye. A Kr. U. 7. században az iszlám alapítójának, Mohamednek az utódja megalapította az Arab Birodalmat, a 8. század virágkora volt, területe pedig Európát, Ázsiát és Afrikát ölelte fel. A Kr. U. 16. században az Arab Birodalmat az Oszmán Birodalom irányította. A Kr. U. 19. században a britek megtámadták és két részre osztották a földet: Hanzhi és Belső történelem. 1924-ben Abdul Aziz-Szaúd-Arábia, a Nezhan főnöke annektálta Hanzhit, majd fokozatosan egyesítette az Arab-félszigetet, és 1932 szeptemberében bejelentette a Szaúd-Arábiai Királyság létrehozását.

A nemzeti zászló: téglalap alakú, a hossz és szélesség aránya 3: 2. A zöld zászló földjén egy híres iszlám mondás olvasható fehér arabul: "Minden nem az Úr, hanem Allah, Mohamed Allah hírnöke." A kardot alább festették, jelképezve a szent háborút és az önvédelmet. A zöld a békét szimbolizálja, és az iszlám országok által kedvelt szín. A nemzeti zászló színei és mintái kiemelik az ország vallási meggyőződését, Szaúd-Arábia pedig az iszlám szülőhelye.

Szaúd-Arábiában összesen 24,6 millió lakos él (2005), amelynek a külföldi lakosság mintegy 30% -át teszi ki, többségük arab. A hivatalos nyelv arab, általános angol, az iszlám az államvallás, a szunniták mintegy 85% -ot, a síita körülbelül 15% -ot tesz ki.

Szaúd-Arábia szabad gazdaságpolitikát hajt végre. Szaúd-Arábiát "Olajkirályságként" ismerik, olajkészletei és kibocsátása a világ első helyén áll, olaj- és petrolkémiai ipara pedig gazdaságának éltető eleme. Szaúd-Arábia bizonyított olajkészlete 261,2 milliárd hordó, ami a világ olajkészletének 26% -át teszi ki. Szaúd-Arábia évente 400-500 millió tonna kőolajat termel. A petrolkémiai termékeket több mint 70 országba és régióba exportálják. A kőolajbevételek a nemzeti költségvetési bevételek több mint 70% -át, az olajexport pedig a teljes export több mint 90% -át adják. Szaúd-Arábia rendkívül gazdag földgázkészletekben is, bizonyítottan 6,75 billió köbméter földgáztartalékkal rendelkezik, amely a világ egyik legmagasabbja. A jelenlegi olajkitermelési becslések szerint a szaúdi olajat még körülbelül 80 évig lehet kiaknázni. Ezen kívül vannak arany, réz, vas, ón, alumínium és cink ásványi lerakódásai, így a világ negyedik legnagyobb aranypiaca. A fő hidraulikus erőforrások a talajvíz. A talajvíz teljes tartaléka 36 billió köbméter.A jelenlegi vízfogyasztás alapján a felszín alatt 20 méterre lévő vízforrás körülbelül 320 évig használható. Szaúd-Arábia a világ legnagyobb sótalan tengervíz-termelője. Az országban a tengervíz sótalanításának teljes mennyisége a világ tengervíz-sótalanításának mintegy 21% -át teszi ki. 184 tározó van 640 millió köbméter víztároló kapacitással. Szaúd-Arábia különös figyelmet fordít a mezőgazdaságra. Az ország 32 millió hektár termőfölddel és 3,6 millió hektár szántóval rendelkezik. A Közel-Kelet országai közül Szaúd-Arábiában van a legmagasabb a bruttó hazai termék, ami a fejlődő országok között magas. Az elmúlt években Szaúd-Arábia erőteljesen folytatta a gazdasági diverzifikáció politikáját, olyan nem olajipar fejlesztésére törekedve, mint a bányászat, a könnyűipar és a mezőgazdaság.Az olajra támaszkodó egységes gazdasági szerkezet megváltozott. 2004-ben Szaúd-Arábia egy főre eső GDP-je 11 800 amerikai dollár volt. Szaúd-Arábia főként fogyasztási cikkeket és vegyi termékeket, például gépeket és berendezéseket, élelmiszereket, textíliákat stb. Importál. Szaúd-Arábia magas jóléti állam. Ingyenes orvosi ellátás megvalósítása.

Rijád: Rijád városa (Rijád) a Szaúd-Arábiai Királyság fővárosa, a királyi palota székhelye és Rijád tartomány fővárosa. A város területe 1600 négyzetkilométer. Az Arab-félsziget közepén, a Nezhi-fennsíkon, a Hanifa, az Aisan és a Baixahanzai három száraz völgyében található, 520 méteres tengerszint feletti magasságban, a Perzsa-öböltől körülbelül 386 kilométerre keletre, a közelben pedig egy oázis. Az éghajlat száraz és meleg. A júliusi átlaghőmérséklet 33 ℃, a legmagasabb hőmérséklet 45 ℃; a januári átlaghőmérséklet 14 ℃, a legalacsonyabb hőmérséklet 100 ℃; az átlagos éves hőmérséklet 25 ℃. Az éves csapadékmennyiség 81,3 mm. A közelben hatalmas o datál pálmafákkal és tiszta forrásokkal rendelkező oázis adta Rijádnak a nevét (Rijád többes számban "kert" arabul).

A tizennyolcadik század közepén a Rijád nevet kezdték használni, miután Rijád körül egy városfalat építettek. 1824-ben a szaúdi királyi család fővárosa lett. 1891-ben a rasid törzs tagja volt. 1902-ben Abdul Aziz, a Szaúd-Arábiai Királyság alapítója vezette csapatait Rijád újbóli elfoglalására. Amikor a királyság 1932-ben megalakult, hivatalosan a főváros lett. A Cliyad elleni támadás idején az utolsó elfoglalt Masmak-kastély még állt. Az 1930-as évek óta Rijád gyorsan modern várossá vált a nagy mennyiségű olajbevétel és a közlekedés növekvő fejlődése miatt. Az Öböl-öböl kikötőjébe Dammam felé egy vasút vezet, az északi külvárosban pedig van egy repülőtér.

Rijád Szaúd-Arábia nemzeti kereskedelmi, kulturális, oktatási és közlekedési központja. A kőolajkészletek gyors fejlődésével modern feltörekvő várost épített. Az oázis mezőgazdasági területe datolyát, búzát és zöldségféléket terem. Az iparágak közé tartozik az olajfinomítás, a petrolkémia, a cement, a textíliák stb. Tranzitpont a Vörös-tenger és a Perzsa-öböl között, valamint mezőgazdasági és állattenyésztési termékek forgalmazó központja. Szárazföldi állomások muszlimok számára Iránban, Irakban és más helyeken, ahol Mekkába és Medinába kell menni hajjért. Vannak modern vasutak és autópályák, amelyek a parthoz vezetnek, és vannak légi vonalak és autópályák, amelyek összekapcsolják a belföldi és külföldi.

Mekka: Mekka az első szent hely az iszlámban. A Szaúd-Arábia nyugati részén fekvő Serat-hegység keskeny völgyében található, közel 30 négyzetkilométernyi területen és mintegy 400 000 lakosával. Hegyek veszik körül, hullámzó dombokkal és csodálatos tájjal. A Mekka, ami arabul "szívást" jelent, élénken kifejezi az alacsony terep, a magas hőmérséklet és az ivóvíz nehézségeit.

Mekka olyan híres, hogy Mohamed, az iszlám megalapítója itt született. Muhammad megalapította és terjesztette az iszlámot Mekkában. Ellenkezés és üldözés miatt Kr. U. 622-ben Medinába költözött. Medinában úgy döntött, hogy Mekka felé fordítja az istentisztelet irányát. Azóta a muszlimok az egész világon Mekka felé fordultak. imádat. Kr. U. 630-ban Mohamed vezette csapatait Mekkának elfoglalására, ellenőrizte a kaabai templom őrzésének jogát, felhagyott a többistenhit mellett, és a templomot iszlám mecsetre változtatta. A Mekka központjában található Nagy Mecset (más néven Tiltott mecset) a muszlimok számára a legszentebb hely, 160 000 négyzetméteren terül el, és egyszerre 300 000 muszlim is befogadható.

A "Hajj" az egyik alapvető rendszer, amelyet az iszlám követőinek be kell tartaniuk. Nem csak egy vallási rituálét testesít meg, amely tiszteletben tartja a történelmi hagyományokat és megemlékezik a "prófétáról", hanem egyfajta Éves találkozó van, amely spontán módon elősegíti a kölcsönös megértést és barátságot a különböző országok muszlimjai között. Több mint 1000 éve, a közlekedés növekvő fejlődésével, a Mekkába zarándokolni menő muszlimok száma évről évre nőtt. Az évek során több mint 70 ország különböző bőrszínű és nyelvű muszlimjai özönlöttek Mekkába, ami a Hajj-korszakban Mekkát furcsává tette. , Kaleidoszkóp világ. A Szaúd-arábiai Királyság 1932-es megalakulása után Mekka "vallási fővárosként" volt ismert, és ma Mohamed leszármazottai irányítják. Mekka óvárosát "Ibrahim-depressziónak" nevezik a folyó völgyében. Középkori jellemzőkkel rendelkező vallási épületek és paloták gyűlnek össze. A keskeny utcákat antik üzletek szegélyezik. A lakók ruházata, nyelve és szokásai továbbra is megőrzik Mohamed korának stílusát.