Kazahsztán, a Kazah Köztársaság teljes neve, területe 2 724 900 négyzetkilométer. Ez egy szárazföldi ország Közép-Ázsiában, nyugaton a Kaszpi-tenger, délkeleten Kína, északon Oroszország, délen Üzbegisztán, Türkmenisztán és Kirgizisztán határolja. A legtöbb síkság és alföld. Kelet és délkelet az Altaj-hegység és a Tianshan; a síkság főleg nyugaton, északon és délnyugaton terül el; középső része a kazah dombok. A sivatagok és a félsivatagok a terület 60% -át foglalják el. A fő folyók az Irtysh folyó, a Syr folyó és a Yili folyó. Sok tó van, körülbelül 48 000, köztük a nagyobbak a Kaszpi-tenger, az Aral-tenger, a Balkhash-tó és a Jaisangpo. 1500 gleccser található, amelyek területe 2070 négyzetkilométer. Súlyosan száraz kontinentális éghajlat van, meleg és száraz nyarakkal, hideg télekkel, kevés hóval. A januári átlaghőmérséklet -19 ℃ és -4 ℃, a júliusi átlaghőmérséklet pedig 19 ℃ és 26 ℃ között van. Az abszolút maximális és minimális hőmérséklet 45 ℃, illetve -45 ℃, és a sivatagban a maximális hőmérséklet akár 70 ℃ is lehet. Az éves csapadékmennyiség sivatagi területeken kevesebb, mint 100 mm, északon 300-400 mm, hegyvidéken 1000-2000 mm.

Az ország 14 államra oszlik, nevezetesen: Észak-Kazahsztán, Kostanay, Pavlodar, Akmola, Nyugat-Kazahsztán, Kelet-Kazahsztán, Atyrau, Aktobe, Karaganda, Mangystau, Kyzylorda, Zhambyl, Almaty, Dél-Kazahsztán. Két község is van közvetlenül a központi kormányzat alatt, nevezetesen: Almaty és Astana.

A török ​​kánság a 6. század közepétől a 8. századig jött létre. A 9. és 12. század között felépült az okuz nemzet és a Hara Khanate. A Khitan és a Mongol tatárok a 11. és 13. század között betörtek. A kazah kánságot a 15. század végén hozták létre, nagy, középső és kis számlákra osztva. A kazah törzs alapvetően a 16. század elején alakult ki. Az 1930-as és 1940-es években a kisszámlát és a középszámlát egyesítették Oroszországgal. A szovjet hatalom 1917 novemberében jött létre. 1920. augusztus 26-án megalakult az Orosz Föderációhoz tartozó Kirgiz Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság. 1925. április 19-én átnevezték Kazah Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaságra. 1936. december 5-én nevezték el Kazah Szovjet Szocialista Köztársaságnak, és egyidejűleg csatlakozott a Szovjetunióhoz, a Szovjetunió tagjává vált. 1991. december 10-én a Kazah Köztársaság névre keresztelték. Ugyanezen év december 16-án elfogadták a "kazah nemzeti függetlenségi törvényt", amely hivatalosan kihirdette a függetlenséget, és 21-én csatlakozott a FÁK-hoz.

Nemzeti zászló: Ez egy vízszintes téglalap, amelynek hossza és szélessége 2: 1 arányban van. A zászló földje világoskék, a zászló felületének közepén arany nap, alatta pedig sas repül. A zászlórúd oldalán függőleges függőleges sáv található, amely hagyományos kazah arany mintázat. A világoskék a kazahok által kedvelt hagyományos szín; a kazahok szőnyegén és jelmezén gyakran láthatók minták és minták, amelyek megmutatják a kazah nép bölcsességét és bölcsességét. Az arany nap a fényt és a meleget, a sas pedig a bátorságot jelképezi. Kazahsztán ezt a zászlót 1991. decemberi függetlensége után vette át.

Kazahsztán lakossága 15,21 millió (2005). Kazahsztán soknemzetiségű ország, 131 etnikai csoportból áll, főleg kazah (53%), orosz (30%), germán, ukrán, üzbég, ujgur és tatár. A legtöbb lakos hisz az iszlámban, a keleti ortodox, a kereszténység és a buddhizmus mellett. A kazah a nemzeti nyelv, és az orosz a hivatalos nyelv, amelyet az állami szervek és a helyi kormányzati szervek, valamint a kazah használ.

Kazahsztán gazdaságában az olaj, a földgáz, a bányászat, a szén és a mezőgazdaság dominál. A természeti erőforrásokban gazdag, több mint 90 bizonyított ásványi lelőhely található. A volfrámkészletek az első helyet foglalják el a világon. Rengeteg vas-, szén-, olaj- és földgázkészlet is található. 21,7 millió hektár erdő és erdőtelepítés. A felszíni vízkészlet 53 milliárd köbméter. Több mint 7600 tó és víztározó található. A fő turisztikai látványosságok közé tartozik az Almaty Alpesi sípálya, a Balkhash-tó és az ősi város, Türkisztán.

Almaty : Alma-ata turisztikai város egyedülálló tájjal, Kazahsztán délkeleti részén és a Tianshan-hegység északi lábánál található. A hegy lábánál található dombos területet (Kínában Wai Yili-hegynek hívják) három oldalról hegyek veszik körül. Területe 190 négyzetkilométer, 700–900 méterrel a tengerszint felett van. Híres az alma termeléséről, Almaty pedig a kazah Apple City-t jelenti. A lakosok többsége orosz, őket olyan etnikai csoportok követik, mint kazah, ukrán, tatár és ujgur. A lakosság száma 1,14 millió.

Almatiának nagy múltja van, és itt haladt a selyemút az ókori Kínától Közép-Ázsiáig. A várost 1854-ben alapították, és 1867-ben Turkesztán alispánjának adminisztratív központjává vált. A szovjet hatalom 1918-ban jött létre, és 1929-ben a Kazah Szovjet Szocialista Köztársaság fővárosa lett. A Szovjetunió 1991. decemberi felbomlása után a Kazahsztán független Köztársaság fővárosa lett.

Almatiát 1930-ban nyitották meg a vasút előtt, és azóta gyorsan fejlődött. A második világháború idején kifejlesztett gépgyártó iparban az élelmiszeripar és a könnyűipar egyaránt nagy részt tett ki. Több éves fejlesztés és építkezés után Almaty modern várossá vált. A városi terület elrendezése rendezett, tele zöldelléssel, széles és lapos sugárutakkal, számos parkkal és gyümölcsössel, Közép-Ázsia egyik legszebb városa.

Almaty külterülete az északvidék békés tája. A hegyek itt hullámvölgyek, a fenséges Tianshan hófödte, és a csúcsokon a hó nem változik egész évben. A legmagasabb Komszomolszk-csúcs a kék ég és fehér felhők ellen áll, ezüstfénnyel és csodálatosan. Vegyen egy autót a városból a kanyargós hegyi autópályán, az út mentén, magas hegyek és folyó víz, festői táj. Ebben a várostól 20 kilométerre található völgyben a turisták elmerülnek a természeti szépségekben és elidőznek.