Türkmenisztán területe 491 200 négyzetkilométer, és szárazföldi ország Közép-Ázsia délnyugati részén. Nyugaton a Kaszpi-tenger, északon Kazahsztán, északkeleten Üzbegisztán, keleten Afganisztán és délen Irán határolja. Az egész terület nagy része alföld, a síkságok többnyire 200 méter alatt vannak a tengerszint felett, és a terület 80% -át a Karakum-sivatag borítja. Délre és nyugatra a Kopet-hegység és a Palotmiz-hegység található. A fő folyók az Amu Darja, a Tejan, a Murghab és az Atrek, amelyek főleg keleten terülnek el. A délkeleten áthaladó Karakum nagy csatorna 1450 kilométer hosszú, és öntözött területe körülbelül 300 000 hektár. Erős kontinentális éghajlata van, és a világ egyik legszárazabb területe.

A fővárosi Ashgabat kivételével az ország 5 államra, 16 városra és 46 körzetre oszlik. Az öt állam: Akhal, Balkán, Lebap, Mare és Dasagoz.

A történelem során perzsák, macedónok, törökök, arabok és mongol tatárok hódították meg. A 9. és 10. század között a Taheri-dinasztia és a Saman-dinasztia kormányozta. A 11. és a 15. század között a mongol tatárok kormányozták. A türkmén nemzet alapvetően a 15. században alakult ki. A 16–17-esek a Khiva khanátusához és a Bukhara kánságához tartoztak. Az 1860-as évek végétől az 1980-as évek közepéig a terület egy részét beolvasztották Oroszországba. A türkmén nép részt vett az 1917-es februári és októberi szocialista forradalomban. A szovjet hatalom 1917 decemberében jött létre, és területét beolvasztották a Türkesztani Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaságba, Horozmóba és a Buharai Szovjet Népköztársaságba. Az etnikai irányítási terület elhatárolása után 1924. október 27-én megalakult a Türkmén Szovjet Szocialista Köztársaság, amely csatlakozott a Szovjetunióhoz. 1990. augusztus 23-án Türkmenisztán Legfelsõbb Tanácsa elfogadta az államszuverenitási nyilatkozatot, 1991. október 27-én kikiáltotta a függetlenséget, nevét Türkmenisztánra változtatta, és ugyanezen év december 21-én csatlakozott az Unióhoz.

Nemzeti zászló: Ez egy vízszintes téglalap, amelynek hossza és szélessége körülbelül 5: 3. A zászló földje sötétzöld, a zászlórúd egyik oldalán függőleges széles sáv halad át a zászlón, a széles sávban pedig öt szőnyegminta van elrendezve felülről lefelé. A zászló felső részének közepén félhold és öt ötágú csillag található, a hold és a csillagok mind fehérek. A zöld az a hagyományos szín, amelyet a türkmén emberek szeretnek; a félhold a fényes jövőt szimbolizálja; az öt csillag az emberi lény öt szervfunkcióját; a látást, a hallást, az illatot, az ízet és az érintést; az ötágú csillag a világegyetem anyagának állapotát: szilárd, Folyadék, gáz, kristályos és plazma; a szőnyegminta a türkmén nép hagyományos gondolatait és vallási meggyőződését szimbolizálja. Türkmenisztán 1924. októberében a volt Szovjetunió egyik köztársaságává vált. Az 1953 óta elfogadott nemzeti zászlónak két kék csíkot kellett felvennie a volt Szovjetunió zászlajára. 1991 októberében kikiáltották a függetlenséget és elfogadták a jelenlegi nemzeti zászlót.

Türkmenisztán lakossága közel 7 millió (2006. március). Több mint 100 etnikai csoport létezik, amelyek 77% -a türkmén, 9,2% az üzbég, 6,7% az orosz, 2% a kazah, 0,8% az örmény, az azerbajdzsán és a tatár mellett. Orosz tábornok. A hivatalos nyelv a türkmén, amely az altáji nyelvcsalád déli ágához tartozik. 1927 előtt a türkmén nyelvet arab, később latin betűkkel írták, 1940 óta pedig cirill ábécét használtak. A lakosok többsége hisz az iszlámban (szunnita), az oroszok és az örmények pedig az ortodox egyházban.

Az olaj és a földgáz Türkmenisztán nemzetgazdaságának oszlopos iparágai, és a mezőgazdaság főleg gyapotot és búzát termel. Az ásványkincsek gazdagok, főleg olaj, földgáz, mirabilit, jód, színesfém és ritka fémek. Az ország földjeinek nagy része sivatag, de rengeteg kőolaj- és földgázkészlet található a föld alatt. A bebizonyított földgáztartalék 22,8 billió köbméter, ami a világ teljes tartalékának körülbelül egynegyedét teszi ki, az olajkészletek pedig 12 milliárd tonna. Az olajtermelés a függetlenség előtti évi 3 millió tonnáról 10 millió tonnára nőtt: A földgáz éves termelése elérte a 60 milliárd köbmétert, az exportmennyiség pedig 45-50 milliárd köbmétert. Az olyan ételek, mint a hús, tej és olaj, szintén teljesen önellátóak. Türkmenisztán számos új hőerőművet is épített, és polgárai ingyen használják az áramot. A GDP 2004-ben elérte a 19 milliárd amerikai dollárt, ami 21,4% -os növekedést jelent az előző évhez képest, és az egy főre eső GDP közel 3000 amerikai dollár volt.

Ashgabat: Ashgabat Türkmenisztán (Ashgabat) fővárosa, az országos politikai, gazdasági és kulturális központ, valamint Közép-Ázsia egyik fontos városa. Türkmenisztán középső és déli részén, valamint a Karakum-sivatag déli szélén található, viszonylag fiatal, de szorgalmas város Közép-Ázsiában. A magasság 215 méter, a terület pedig több mint 300 négyzetkilométer. A lakosság száma 680 000. Mérsékelt éghajlatú kontinentális száraz éghajlat jellemzi, januárban az átlagos hőmérséklet 4,4 ℃, júliusban 27,7 ℃. Az átlagos havi csapadékmennyiség csak 5 mm.

Ashgabad eredetileg Jiezhen türkmén ágának kastélya volt, jelentése: „A szeretet városa”. A cári Oroszország 1881-ben megalakította a Houli haditengerészeti körzetet, és itt adminisztratív központot hozott létre. Az első világháború előestéjén a város kereskedelmi központtá vált a cári Oroszország és Irán között. 1925-ben a Türkmen Szovjet Szocialista Köztársaság fővárosa lett. A második világháború befejezése után a szovjet kormány nagyszabású háború utáni építkezéseket hajtott végre Ashgabatban, 1948 októberében azonban a Richter-skálán 9-10 erősségű földrengés következett be, amely szinte az egész várost, közel 180 000-et elpusztította. Emberek meghaltak. 1958-ban újjáépítették, és több mint 50 éves építkezés és fejlesztés után Ashgabat újjá fejlődött. 1991. december 27-én Türkmenisztán kinyilvánította függetlenségét, és Ashgabat lett Türkmenisztán fővárosa.

Miután Türkmenisztán 1991 októberében kinyilvánította függetlenségét, a kormány úgy döntött, hogy a fővárost a világ egyedülálló fehér márványvárosává, vízi városává és zöld fővárosává építi. Ashgabat a világ egyik leggyorsabban növekvő városa. Minden új épületet francia építészek terveztek és törökök építették. Az épület felületét Iránból származó fehér márvány borítja, így az egész város fehérnek és fényesnek tűnik.

Kertek, gyepek és szökőkutak a város minden részén láthatók, a Nemzeti Színház közelében található híres Központi Kulturális és Pihenő Park pedig fákkal és virágokkal dús. A Szovjetunió felbomlása után mindenütt megtalálhatók a városban újonnan épült nagyszabású épületek, az elnöki palota csodálatos, a semleges kapu, a földrengés-emlékkomplexum, a nemzeti múzeum és az árvaház egyedülálló.