Üzbegisztán, az Üzbég Köztársaság teljes neve, szárazföldi ország Közép-Ázsiában, északnyugaton az Aral-tengerrel határos, és Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Afganisztán határolja. A teljes terület 447 400 négyzetkilométer. Keleten magas, nyugaton alacsony a terep. A sík alföld a teljes terület 80% -át teszi ki, amelynek nagy része az északnyugati Kyzylkum-sivatagban található. Kelet és dél a Tianshan-hegység és a Gisar-Alai-hegység nyugati pereméhez, a híres Fergana-medencéhez és a Zelafshan-medencéhez tartozik. A termékeny völgyek rendkívül gazdag természeti erőforrásokkal rendelkeznek a területen. A fő folyók az Amu Darja, a Syr Darja és a Zelafshan. Súlyosan száraz kontinentális éghajlat van. A júliusi átlaghőmérséklet 26 ～ 32 ℃, a déli nappali hőmérséklet pedig gyakran 40 ℃; a januári átlaghőmérséklet -6 ～ -3 ℃, az északi abszolút minimum hőmérséklet pedig -38 ℃. Az átlagos évi csapadékmennyiség a síkságon és az alföldön 80-200 mm, a hegyvidéki területeken pedig 1000 mm, a legtöbb télen és tavasszal koncentrálódik. Üzbegisztán a "Selyemút" egyik jól ismert ősi országa, és Kínával a "Selyemút" révén hosszú múltra tekint vissza.

Az egész ország 1 autonóm köztársaságra (Karakalpaksztáni Autonóm Köztársaság), 1 községre (Taskent) és 12 államra oszlik: Andijan, Bukhara, Jizak, Kashka Daria, Navoi, Namangan, Samarkand, Surhan, Syr Darya, Taskent, Fergana és Kharzmo.

Az üzbég törzs a Kr. u. 11–12. A 13. és a 15. századot a mongol tatár Timur dinasztia vezette. A 15. században Shybani király parancsnoksága alatt megalakult az üzbég állam. Az 1860-as és 70-es években Üzbegisztán területének egy részét beolvasztották Oroszországba. A szovjet hatalom 1917 novemberében, az Üzbég Szovjet Szocialista Köztársaság 1924. október 27-én jött létre, és csatlakozott a Szovjetunióhoz. 1991. augusztus 31-én kikiáltották a függetlenséget, és az országot Üzbegisztáni Köztársaságnak nevezték el.

Nemzeti zászló: Ez egy vízszintes téglalap, amelynek hossza és szélessége 2: 1 arányban van. Fentről lefelé három párhuzamos széles, világoskék, fehér és világoszöld sáv van, a fehér és világoskék és világoszöld széles sávok között két vékony piros csík található. A világoskék sáv bal oldalán fehér félhold és 12 fehér ötágú csillag található. Üzbegisztán 1924.-ben a volt Szovjetunió köztársaságává vált. 1952 óta az elfogadott nemzeti zászló hasonló a volt Szovjetunióéhoz, azzal a különbséggel, hogy a zászló közepén széles kék csík, felül és alul pedig keskeny fehér csík található. Üzbegisztán nemzeti függetlenségi törvényét 1991. augusztus 31-én fogadták el, és a fent említett nemzeti zászlót október 11-én használták.

Üzbegisztán Közép-Ázsia legnépesebb országa. Lakosainak száma 26,1 millió (2004. december). 134 etnikai csoportot beleszámítva az üzbégek 78,8% -ot, az oroszok 4,4% -ot, a tadzsik 4,9% -ot, a kazahok 3,9% -ot, a tatárok 1,1% -ot, Karakalpak 2,2% -ot, a kirgizek 1% -ot, A koreai népcsoport 0,7% -ot tett ki. Egyéb etnikai csoportok közé tartoznak az ukrán, a türkmén és a belorusz etnikai csoportok. A lakosok többsége hisz az iszlámban és szunnita. A hivatalos nyelv az üzbég (az altáji nyelvcsalád török ​​nyelvcsaládja), az orosz pedig a lingua franca. A fő vallás az iszlám, amely szunnita, a második pedig a keleti ortodox.

Üzbegisztán gazdag természeti erőforrásokban, és a nemzetgazdaság oszlopos iparágai a "négy arany": arany, "platina" (pamut), "wujin" (olaj) és "kék arany" (földgáz). A gazdasági szerkezet azonban egységes, a feldolgozóipar pedig viszonylag elmaradott. Üzbegisztán aranytartaléka a negyedik helyen áll a világon, rengeteg vízkészlettel és 12% -os erdőtakaróval. A gépgyártás, a színesfémek, a vasfémek, a textil- és a selyemipar viszonylag fejlett.

Az éghajlati övezet elősegíti az agrárgazdaság kiterjedt fejlődését, a mezőgazdaság jellemzője az öntözött mezőgazdaság számára kialakított vízügyi infrastruktúra. A fő agráripar a gyapotültetés, és a szaporítás, az állattenyésztés, valamint a zöldség- és gyümölcsültetés is fontos helyet foglal el. Az éves gyapottermelés a volt Szovjetunió gyapottermelésének kétharmadát teszi ki, a világon a negyedik helyet foglalja el, és "platina országként" ismert. Az állattenyésztési ipar viszonylag fejlett, főként juhokat tenyészt, és a tenyésztés is viszonylag fejlett. Üzbegisztán az ősi "Selyemút" mellett elhaladó régió. Országszerte több mint 4000 természeti és kulturális táj található, főleg olyan városokban, mint Taskent, Szamarkand, Bukhara és Khiva.

Taskent: Taskent, Üzbegisztán fővárosa, Közép-Ázsia legnagyobb városa, valamint fontos gazdasági és kulturális központ. Üzbegisztántól keletre, a Chatkal-hegységtől nyugatra, a Syr-folyó mellékfolyója, a Chirchik-völgy oázisának közepén, 440-480 méteres magasságban található. Lakossága 2 135 700 (2004. december), amelynek 80% -a orosz és üzbég. A kisebbségek között van tatár, zsidó és Ukrajna. Ez az ősi város fontos központja és közlekedési csomópontja volt az ókorban a kelet-nyugati kereskedelemnek, és itt haladt el a híres "Selyemút". Az ókori Kínában Zhang Qian, Fa Xian és Xuanzang egyaránt otthagyta a lábnyomát.

Taskent üzbégül "kőváros" -t jelent. Nevét arról kapta, hogy a hegylábak hordalékos rajongói területén található, és hatalmas kavicsokkal rendelkezik. Ez egy ősi, nagy múltú város. A várost már Kr. E. Második században építették. A hatodik században híres volt kereskedelméről és kézművességéről, és ez volt az egyetlen hely, ahol áthaladhatott az ősi Selyemút. A történelmi feljegyzésekben először Kr. U. 11. században láthattuk. 1865-ben fallal körülvett várossá vált, ekkor mintegy 70 000 lakosa volt. Ez volt az Oroszországgal folytatott kereskedelem fő központja, majd később beolvadt az Orosz Birodalomba. 1867-ben a Turkesztáni Autonóm Köztársaság közigazgatási központjává vált. 1930 óta az Üzbég Köztársaság (a Szovjetunió egyik köztársasága) fővárosa, 1991. augusztus 31-én pedig az Üzbég Köztársaság független fővárosa lett.