Bosznia és Hercegovina, Bosznia és Hercegovina teljes neve, a volt Jugoszlávia középső részén található, Horvátország és Szerbia között. A terület 51129 négyzetkilométer. 4,01 millió lakosa (2004), amelynek a Bosznia és Hercegovinai Szövetség 62,5% -át, a Szerb Köztársaságé pedig 37,5% -át teszi ki. A fő etnikai csoportok a következők: bosnyákok (vagyis a muszlim etnikai csoport az egykori déli időszakban), a teljes népesség mintegy 43,5% -át teszik ki; a szerb etnikum a teljes népesség körülbelül 31,2% -át teszi ki; a horvát etnikum körülbelül 17-et tesz ki. 4%. A három etnikai csoport hisz az iszlámban, az ortodox egyházban és a katolicizmusban. A hivatalos nyelvek a bosnyák, a szerb és a horvát. Bosznia és Hercegovina gazdag ásványi anyagokban, elsősorban vasércben, lignitben, bauxitban, ólom-cink ércben, azbesztben, kősóban, baritban stb. A vízerő és az erdőforrások bőségesek, és az erdőterület Bosznia és Hercegovina teljes területének 46,6% -át teszi ki.

Bosznia-Hercegovina két szervezetből áll, a Bosznia és Hercegovinai Szövetségből és a Szerb Köztársaságból. A Bosznia és Hercegovinai Szövetség 10 államból áll: Unna-Sana, Posavina, Tuzla-Podrinje, Zenica-Doboj, Bosznia-Podrinje, Közép-Bosznia Államok, Hercegovina-Neretva, Nyugat-Hercegovina, Szarajevó, Nyugat-Bosznia. A Szerb Köztársaságnak 7 kerülete van: Banja Luka, Doboj, Belina, Vlasenica, Sokolac, Srbine és Trebinje . 1999-ben létrehozták a Brčko különleges zónát, közvetlenül az állam alatt.

Nemzeti zászló: A háttér színe kék, a minta nagy arany háromszög, és a háromszög egyik oldalán fehér csillagok sora található. A nagy háromszög három oldala a Bosznia és Hercegovinai Köztársaságot alkotó három fő etnikai csoportot, nevezetesen a muszlim, a szerb és a horvát etnikai csoportot szimbolizálja. Az arany a nap ragyogása, a reményt szimbolizálja. A kék háttér és a fehér csillagok Európát szimbolizálják, és azt jelzik, hogy Bosznia és Hercegovina Európa része.

A 6. század végén és a 7. század elején néhány szláv dél felé a Balkánra költözött, és Bosznia és Hercegovinában telepedett le. A 12. század végén a szlávok létrehozták Bosznia független Hercegségét. A 14. század végén Bosznia volt a déli szlávok leghatalmasabb országa. 1463 után török ​​birtokba került, 1908-ban az Osztrák-Magyar Birodalom foglalta el. Az első világháború 1918-as befejezése után a délszláv népek létrehozták a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságot, amelyet 1929. Jugoszláv Királyságnak neveztek el. Bosznia és Hercegovina ennek része volt, és több közigazgatási tartományra oszlott. 1945-ben Jugoszlávia minden etnikai csoportjának népe megnyerte az antifasiszta háborút, és létrehozta a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaságot (1963-ban Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságnak nevezték el), Bosznia és Hercegovina pedig a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság köztársaságává vált. 1992 márciusában Bosznia és Hercegovina népszavazást tartott arról, hogy az ország független-e vagy sem. Bosznia és Hercegovina a függetlenség mellett állt, a szerbek pedig ellenálltak a szavazásnak. Ezt követően három és fél éves háború tört ki Bosznia és Hercegovina között. 1992. május 22-én Bosznia és Hercegovina csatlakozott az ENSZ-hez. 1995. november 21-én az Egyesült Államok égisze alatt Milosevic, a Jugoszláv Köztársaság Szerb Köztársaságának elnöke, Tudjman, a Horvát Köztársaság elnöke és Izetbegovic, a Bosznia és Hercegovinai Köztársaság elnöke aláírta a Dayton-Bosznia-Hercegovina békemegállapodást. A boszniai és hercegovinai háborúnak vége.

Szarajevó: Szarajevó, Bosznia és Hercegovina (Szarajevó) fővárosa, fontos ipari és vasúti közlekedési központ, amely az első világháború kitörésével (szarajevói incidens) volt híres. Szarajevó a Boyana folyó felső folyása, a Száva folyó mellékfolyója közelében található, egy ősi város, amelyet hegyek és gyönyörű táj vesz körül. Területe 142 négyzetkilométer, lakosainak száma pedig 310 000 (2002).

Szarajevó a történelem során többször megváltoztatta a nevét, és jelenlegi neve törökül azt jelenti: „A szultán kormányzójának palotája”. Ez azt mutatja, hogy a török ​​kultúra mély hatást gyakorol a városra. Kr. U. 395-ben, Maximus legyőzése után I. Theodosius császár halála előtt Szarajevó környékére helyezte a nyugati és a keleti birodalom határát, akkoriban Szarajevó csak egy kevéssé ismert város volt. A 15. század végén a Török Oszmán Birodalom legyőzte Szerbiát, megszállta Bosznia és Hercegovinát, és a helyi lakosokat arra kényszerítette, hogy térjenek át az iszlámra, így egyes lakosok muszlimok lettek. Ugyanakkor az Osztrák-Magyar Birodalom felfegyverezte a szerbeket és felhasználta őket a határok őrzésére maguknak, és ettől kezdve évszázadokig tartó csata kezdődött. Történelmileg a volt Jugoszlávia középső részén (pontosabban Bosznia és Hercegovinán keresztül) vezető út mentén katolikusok és ortodoxok, keresztények és iszlám, németek és szlávok, oroszok és nyugatiak mind kétségbeesetten harcoltak itt. Szarajevó stratégiai helyzete ezért rendkívül fontossá vált. A háborúk évei miatt ez a kevéssé ismert város közismert várossá vált, és különféle frakciók középpontjába került, végül Bosznia és Hercegovina fővárosává vált.

Szarajevó egy ősi város, gyönyörű tájakkal, egyedi városi megjelenéssel és különböző építészeti stílusokkal. Amióta a történelem során többször cserélt gazdát, a különböző uralkodók mindenféle etnikai szokásokat és vallásokat hoztak a városba, így a keleti és nyugati gazdasági kultúra metszéspontjává váltak, és fokozatosan keletré és nyugatra keveredő várossá fejlődtek. . A város rendelkezik mind a 19. századi osztrák stílusú barnás épületekkel, keleti stílusú pavilonokkal és török ​​stílusú kézműves műhelyekkel.

A központi város többnyire az Osztrák – Magyar Birodalom korából származó klasszikus épületek. A katolikus templomokat, ortodox templomokat és tornyokkal ellátott iszlám mecset tornyokat koordináltan osztják el a városban. Szarajevóban a muzulmán népesség több mint egyharmadát teszi ki, így a muzulmánok lakóhelye. Ezért Szarajevót "Európa Kairójának" és "Európa muszlim fővárosának" nevezik. A városban több mint 100 mecset található, amelyek közül a legrégebbi a 16. században épült Archi-Hislu-Bek mecset. A város múzeumában található a híres héber "Hagada" kézirat is, amely ritka emlékek, például különféle legendák és anekdoták, amelyekre akkor hivatkoztak, amikor a zsidó vallás elmagyarázta a "Bibliát". A boszniai és hercegovinai háború után kialakult erős iszlám légkör néha úgy érzi, mintha a közel-keleti arab világban lennél. Ez az egyedi stílus nyilvánvalóan eltér a többi hagyományos európai várostól, így Szarajevót ma Európa Jeruzsálemének nevezik.

Ezen kívül Szarajevó a szárazföldi szállítás központja, valamint Bosznia és Hercegovina gazdasági és kulturális központja is. A fő iparágak közé tartoznak az elektromos berendezések, az autóipar, a fémfeldolgozás, a kémia, a textilipar, a kerámia és az élelmiszer-feldolgozás. Van még egy egyetem és számos kórház a városban, a Bányászati ​​Iskolával, a Műszaki, Tudomány és Képzőművészeti Iskolával.